Matúz Gábor felperes 2001. február 15. napjától állt munkaviszonyban a Magyar Televízió Zrt. alperesnél, szerkesztő-műsorvezető munkakörben. Munkaszerződésének 10. pontja szerint „a munkavállaló köteles megőrizni minden olyan adatot, tényt, illetve egyéb ismeretet, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy bármely más személyre hátrányos következményekkel járhat. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy az e pontban foglalt kötelezettségeinek megszegése a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után.” A munkaszerződés utalt rá, hogy a munkavállaló a publikációhoz és a nyilvános nyilatkozathoz köteles beszerezni a munkáltató hozzájárulását, amennyiben ezekben a munkáltatót bármilyen formában megemlíti. Ebben az időszakban a felperes a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének elnöke is volt. A felperes szerkesztőként és műsorvezetőként az Éjjeli menedék című időszakos kulturális műsor felelőse volt, mely a kulturális élet szereplőivel készített interjúkat tartalmazta. Az új kulturális igazgató kinevezését követően a felperes jelezte a televíziótársaság vezetőjének, hogy az új igazgató irányításával az Éjjeli menedék című műsor tartalmát cenzúrázzák, mely panaszára nem kapott választ. Ezt követően 2003. június 6. napján az Éjjeli menedék főszerkesztője (a II. r. felperes) levelet írt a Magyar Televízió Zrt. vezetésének, melyben – többek között – állította, hogy az új kulturális igazgató a műsorral kapcsolatban cenzúrát vezetett be, mely az általa javasolt változtatásokon és törléseken alapult. 2003. június 19. napján a Magyar Nemzet online felületén megjelent egy cikk, mely tartalmazta a főszerkesztő levelét, mint a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége állásfoglalását, mely felhívta a vezetést a televíziótársaságnál tapasztalható cenzúra beszüntetésére. Ezután 2004-ben Matúz Gábor megjelentetett egy könyvet, Az antifasiszta és a hungarista – Titkok a Magyar Televízióból címmel. Mindegyik fejezet 2003-ban rögzített interjúk szemelvényeit tartalmazta, melyek nem kerültek adásba az új kulturális igazgató döntése alapján. A szemelvények mellett a felperes számos házon belüli levelet is megjelentetett, melyek a kulturális igazgató és a főszerkesztő között keletkeztek a műsorral kapcsolatos javasolt változtatások vonatkozásában. Ezen kívül mindegyik fejezet egy rövid bevezetőt, összefoglalót is tartalmazott az eseményekről, melyek a felperes személyes véleményét tükrözték. A könyv – előszava szerint – a köztelevíziónál bevezetett cenzúra bizonyítékait tartalmazza. A könyv megjelenését követően az alperes 2004. november 11. napján kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette, arra hivatkozva, hogy a kiadvány megjelentetésével a felperes megszegte a munkaszerződés 10. pontjában foglalt kötelezettségét. A munkáltató konkrétan a kulturális igazgató és a főszerkesztő közti levelezés más számára történő hozzáférhetővé tételét jelölte meg a rendkívüli felmondás indokaként.