Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás

A címkézés folyamata azonban nem csak negatív, hanem pozitív hatással is járhat a bűnelkövetőre nézve, azaz a társadalmi reakciók bizonyos formái segíthetik a jogkövetővé válást. A címkézéselmélet e pozitív változatának a kidolgozása az ausztrál kriminológus, John Braithwaite (1989) nevéhez fűződik (Győry 2009). Crime, Shame and Reintegration („Bűnözés, szégyen és reintegráció”) című munkájában Braithwaite azt vizsgálta, hogy mi lehet az oka annak, hogy amíg az Egyesült Államokban és a nyugat-európai jóléti államokban a II. világháború utáni társadalmi változások a bűnözési mutatók nagymértékű emelkedését hozták maguk után, Japánban – ahol a változás még nagyobb mértékű volt, hiszen ott egy feudális társadalom alakult át modern jóléti állammá – ugyanez nem következett be. Braithwaite elmélete szerint ennek az oka abban rejlik, hogy a japán társadalom hagyományosan fontos kisközösségei, a család és a vállalat (munkahely) nem dezintegrálódtak a társadalmi változások következtében, így megmaradtak a normasértések kezelésének hagyományos módjai. Ezek a reintegratív szégyenkeltés folyamatára épülnek, ami azt jelenti, hogy a normasértőt annak érdekében bélyegzik deviánsnak, hogy lehetőséget adjanak neki a bűnbánatra és a közösségnek nyújtott jóvátételre, amit tipikusan a visszafogadás gesztusa követ. A klasszikus elmélet által leírt („nyugati”) címkézési folyamat („dezintegratív szégyen”) ezzel szemben épp a megbélyegzést és a kirekesztést célozza. Braithwaite szerint a bűnözés jellemzően azokban a társadalmakban növekszik, amelyekben a dezintegratív szégyenkeltés a meghatározó, a bűnözéskontroll ugyanis sokkal hatékonyabban működik a reintegratív szégyenkeltés elvei alapján.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

Jogtudomány

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero