Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


A „nemo plus iuris” a római jog korától máig érvényesülő jogelv mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amellyel ő rendelkezett. A Ptk. 5:39. § (1) bekezdés fogalmazza meg ezt az alaptételt: átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A bírói gyakorlatban, különösen a szerződések érvénytelenségének, részleges érvénytelenségének megállapítása iránti perekben igen gyakorta alkalmazott alapelv. Vegyük példaként azt az esetet, amikor a felperes, mint az ingatlan tulajdonosa nevében, de hamis meghatalmazással adja el egy ismeretlen személy az ingatlant. A vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, mert alakilag rendben lévőnek látszanak a benyújtott okiratok. A szerződésérvénytelenségi kereset jelen esetben eredményes, hiszen nem a tulajdonos írta alá a szerződést, nem fejezte ki átruházási szándékát, a nevében eljáró személy pedig rosszhiszemű álképviselő volt. A vevő tehát tulajdonjogot akkor sem szerezhetett, ha azt a földhivatal bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba (EBH2006. 1400.). Meg kell jegyeznünk, hogy ugyanez a joghelyzet akkor is, ha valaki az ingatlan tulajdonosa helyett, annak megbízása nélkül, hamis aláírással ad el ingatlant.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave