Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Egyéb eljárási szabályok

A per egyébként a Pp. osztott perszerkezetre vonatkozó szabályai szerint folyik le, de a bíróságnak a keresetlevél vizsgálata és a kereset közlése körében soron kívül kell eljárnia, ha a kereset halasztó hatályú. Halasztó hatályú igényperről a bíróság – a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – haladéktalanul értesíti a végrehajtót, ingatlanigényperről pedig az ingatlanügyi hatóságot. Sajnálatos módon nincs összhangban ezzel a rendelkezéssel az Inytv., mert az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetendő tények között nem sorolja fel a halasztó hatályú igényper indítását. Ezért a földhivatal ezeket az értesítéseket intézkedés nélkül irattárba helyezi, a perindítás nem kerül feljegyzésre a közhiteles nyilvántartásban. Tény azonban, hogy az igényper önmagában nem érinti az ingatlan tulajdonjogát, még akkor sem, ha tulajdonjogra alapítottan kérik a feloldást. A bíróság ítéletének rendelkező részében – erre irányuló kereseti kérelem hiányában – nem dönt a tulajdonjogról, csak a foglalás alóli feloldásról. Amennyiben tehát a felperes azt is szeretné elérni, hogy az eddig az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre nem került tulajdonjoga is bejegyzésre kerüljön, tulajdonjog-megállapítási keresetet is elő kell terjesztenie. Nincs annak akadálya, hogy ezt az igénykeresettel együtt, egy keresetlevéllel érvényesítse, hiszen fennáll a keresethalmazat, a keresetek egymással összefüggő ténybeli és jogi alapon állnak. Csak arra kell figyelni, hogy a keresetlevél bevezető részében pontosan meg kell jelölni, hogy melyik keresetnek ki az alperese, hiszen az igénykeresetnél ez a végrehajtást kérő lesz, míg a tulajdoni kereset vonatkozásában mindenki, akinek az ingatlanon bejegyzett joga van. A keresetlevél érdemi részénél és záró részénél is a keresethalmazatba tartozó keresetek esetén külön-külön kell feltüntetni a bíróság ítéleti döntésére irányuló határozott kérelmet, az érvényesített jogot a jogalap megjelölésével, az alapul szolgáló tényeket és a kettő közötti jogi érvelést, valamint a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Amennyiben a keresetlevél nem így van előterjesztve, jogi képviselővel eljáró fél esetében a bíróság a keresetlevelet hiánypótlás nélkül visszautasítja.

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave