Hévizi Ottó

Teóriák stílusai


1 Jung hatása egyébként a közismertebb oppozíciójának, az extravertált versus introvertált személyiségtípus közti megkülönböztetés stílustani kiaknázásában is tetten érhető. A mintázatstílusok alkotói már kezdetben is éltek azzal, hogy ellentétpárokban jelenítsék meg a stílusokat, például éppen az imént említett Myers-Briggs Type Indicatornál is, ahol, mint Sewall fogalmaz, a típusok „négy bipoláris dimenzióban” jelennek meg: extraverzió versus intraverzió, érzékelés versus intuíció, gondolkodás versus érzés, ítélkezés versus megfigyelés. Lásd erről még Erős, Jobbágy 2003. Hasonló bipolaritás látható egy mai kísérletnél is, amely az úgynevezett motivációs stílusokat rendezi el hasonló polaritással négy területen (Apter 2001, 2003). A négy terület, illetve oppozícióik a következők. Szabályok: kötelezettség (igazodás) versus szabadság (lázadás); eszközök/módok: létesítés (komolyság) versus élvezet (játékosság); kapcsolatok: magára-orientáltság versus másra-orientáltság; tranzakciók: hatalom (versengés) versus szeretet (gondoskodás).

Teóriák stílusai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 651 1

A múlt század radikálisan kibővítette a stílusok ősi fogalmát. A 20. század elején a stílus az addigi artisztikum- és retorika-központúságon túl már eszmei (ideológiai) vonásokat is magára vett. Később megjelentek, a század derekától pedig megszaporodtak az intellektuális stílusok mind a humán- és a természettudományokban, mind a filozófiában. Az ezredfordulóhoz közeledve pedig feltűntek az úgynevezett metastílusok is. A stílus fogalma ma már „rendszerek látens játékterét jelöli” – az esztétikáét és az ontológiáét, az ismeretelméletét és az egzisztenciafilozófiáét, mindezt „radikális pluralitással” (James, Rorty), olykor kétértelműen. Hiszen ha az ősi íróvessző, a stylus képét, amelynek éles hegye karcolt, spatulavége viszont törölt, metaforikusan visszafordítjuk a stílus fogalom mai használatára, mindkettőről elmondható a különös kétértelműség: eleje létezés, vége jelentés, eleje érzék, vége értelem, eleje egyedi, vége általános, eleje sajátos, vége különös, eleje jelenbeli, vége történeti. Ma a stílusok fogalmi határai, „eleje és vége” közt nincs biztos fogás, megragadható közvetítés. Nyilvánvaló, hogy átgondolásukhoz új elméleti keret szükséges. Erre a könyv a karakterstílusok, mintázatstílusok és ellenpontstílusok (metastílusok) fogalmának bevezetésével tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszerük játéktere együtt fejez ki jelleget, készletet és választást immár a teóriák világában is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hevizi-teoriak-stilusai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave