Tartalomjegyzék

• Stories students tell: Creativity and narrative task performance
• COPYRIGHT PAGE
• Series editors’ foreword
• chevron_rightForeword
  • References
• Acknowledgements
• Chapter 1: Introduction
• chevron_rightChapter 2: Theoretical Background of the Research
  • 2.1. Introduction
  • chevron_right2.2. Individual differences in language learning
    • chevron_right2.2.1. Language aptitude
      • 2.2.1.1. Conceptualizing language aptitude
      • 2.2.1.2. Measuring language aptitude
    • chevron_right2.2.2. A potentially important ID variable – Creativity
      • 2.2.2.1. Early theories of creativity
      • 2.2.2.2. Psychometric theories of creativity
      • 2.2.2.3. Novel features of more recent theories of creativity
      • 2.2.2.4. Cognitive components of creativity
      • 2.2.2.5. Creativity and perception
      • 2.2.2.6. Creativity and memory
      • 2.2.2.7. Metacognition in creativity
      • 2.2.2.8. Measuring creativity
      • 2.2.2.9. Creativity in language learning
      • 2.2.2.10. Conclusion
  • chevron_right2.3. Tasks in L2 learning
    • 2.3.1. Important changes in language instruction: The birth of task-based language learning
    • 2.3.2. Task definitions in TBLT
    • 2.3.3. Task types
    • 2.3.4. Identifying the most influential task characteristics affecting performance on tasks
    • 2.3.5. Task characteristics affecting the difficulty of tasks
    • 2.3.6. Evaluating task performance
    • 2.3.7. Empirical research on narrative tasks
    • 2.3.8. Conclusion
  • 2.4. Conclusion: The relevance of creativity and language aptitude for learner performance on tasks
• chevron_rightChapter 3: Preliminary Study for Designing Narrative Tasks
  • 3.1. Introduction
  • chevron_right3.2. Background
    • 3.2.1. Issues of validity
    • 3.2.2. Establishing the characteristics of the narrative genre
    • 3.2.3. Oral narrative tasks described in the literature
    • 3.3.4. Research questions
  • chevron_right3.3. Methods
    • 3.3.1. Participants
    • chevron_right3.3.2. Instruments
      • 3.3.2.1. Oral narrative tasks
      • 3.3.2.2. Post-task interview
    • 3.3.3. Procedure
    • 3.3.4. Analysis
  • chevron_right3.4. Results and discussion
    • 3.4.1. Single picture task
    • 3.4.2. Picture sequence task
    • 3.4.3. Cartoon strip task
    • 3.4.4. Comparative analysis
  • 3.5. Conclusion and implications
• chevron_rightChapter 4: Methods
  • 4.1. Introduction
  • 4.2. Research questions
  • 4.3. Design
  • 4.4. Participants
  • chevron_right4.5. Instruments
    • 4.5.1. Creativity test
    • 4.5.2. Oral narrative tasks
    • 4.5.3. Proficiency tests (TOEFL-PBT, C-Test)
    • 4.5.4. Language aptitude test (HUNLAT)
  • 4.6. Procedures
  • chevron_right4.7. Analysis
    • 4.7.1. Measures of creativity
    • 4.7.2. Measures of task performance
    • 4.7.3. Measures of proficiency
    • 4.7.4. Measures of language aptitude
  • 4.8. Statistical analysis
• chevron_rightChapter 5: Findings Concerning Individual Differences in Abilities and Proficiency
  • 5.1. Introduction
  • chevron_right5.2. Results
    • 5.2.1. Creativity test
    • 5.2.2. Language aptitude test
    • 5.2.3. Proficiency tests
  • chevron_right5.3. Discussion
    • 5.3.1. Creativity
    • 5.3.2. Aptitude
    • 5.3.3. Proficiency
  • 5.4. Conclusion
• chevron_rightChapter 6: Task Performance on Cognitively Less and More Complex Tasks
  • 6.1. Introduction
  • chevron_right6.2. Results
    • 6.2.1. Oral narrative task variants
    • 6.2.2. Characteristics of the oral narrative tasks differing in cognitive complexity
    • 6.2.3. Comparing the tasks differing in cognitive complexity
  • chevron_right6.3. Discussion
    • 6.3.1. Oral narrative task variants
    • 6.3.2. Characteristics of the oral narrative tasks differing in cognitive complexity
    • 6.3.3. Comparing the tasks differing in cognitive complexity
  • 6.4. Conclusion
• chevron_rightChapter 7: Correlations of Individual Differences and Proficiency
  • 7.1. Introduction
  • chevron_right7.2. Results
    • 7.2.1. Correlations of aptitude and proficiency
    • 7.2.2. Correlations of creativity and proficiency
    • 7.2.3. Correlations of creativity and aptitude
  • chevron_right7.3. Discussion
    • 7.3.1. Correlations of aptitude and proficiency
    • 7.3.2. Correlations of creativity and proficiency
    • 7.3.3. Correlations of creativity and aptitude
  • 7.4. Conclusion
• chevron_rightChapter 8: Correlations of Individual Differences in Proficiency and Abilities with Task Performance Measures
  • 8.1. Introduction
  • chevron_right8.2. Results
    • 8.2.1. Correlations of proficiency and task performance
    • 8.2.2. Correlations of aptitude and task performance
    • chevron_right8.2.3. Correlations of creativity and task performance
      • 8.2.3.1. Correlations with subtests of creativity
      • 8.2.3.2. Correlations with composite scores of creativity
  • chevron_right8.3. Discussion
    • 8.3.1. Correlations of proficiency and task performance
    • 8.3.2. Correlations of aptitude and task performance
    • 8.3.3. Correlations of creativity and task performance
  • 8.4. Conclusion
• chevron_rightChapter 9: Conclusions and Pedagogical Implications
  • 9.1. Introduction
  • 9.2. Summary of findings
  • 9.3. Limitations
  • 9.4. Pedagogical implications and directions for future research
• References
• Appendix A - Single picture task A
• Appendix B - Single picture task B
• Appendix C - Picture sequence task A
• Appendix D - Picture sequence task B
• Appendix E - Cartoon strip task A
• Appendix F - Cartoon strip task B
• Appendix G - Post-task interview
• Appendix H - Evaluation criteria for the oral narrative task
• Appendix I - New picture sequence task A
• Appendix J - New picture sequence task B
• Appendix K - C-test used in the study
• Appendix L - Sample tasks from HUNLAT

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 651 1

A múlt század radikálisan kibővítette a stílusok ősi fogalmát. A 20. század elején a stílus az addigi artisztikum- és retorika-központúságon túl már eszmei (ideológiai) vonásokat is magára vett. Később megjelentek, a század derekától pedig megszaporodtak az intellektuális stílusok mind a humán- és a természettudományokban, mind a filozófiában. Az ezredfordulóhoz közeledve pedig feltűntek az úgynevezett metastílusok is. A stílus fogalma ma már „rendszerek látens játékterét jelöli” – az esztétikáét és az ontológiáét, az ismeretelméletét és az egzisztenciafilozófiáét, mindezt „radikális pluralitással” (James, Rorty), olykor kétértelműen. Hiszen ha az ősi íróvessző, a stylus képét, amelynek éles hegye karcolt, spatulavége viszont törölt, metaforikusan visszafordítjuk a stílus fogalom mai használatára, mindkettőről elmondható a különös kétértelműség: eleje létezés, vége jelentés, eleje érzék, vége értelem, eleje egyedi, vége általános, eleje sajátos, vége különös, eleje jelenbeli, vége történeti. Ma a stílusok fogalmi határai, „eleje és vége” közt nincs biztos fogás, megragadható közvetítés. Nyilvánvaló, hogy átgondolásukhoz új elméleti keret szükséges. Erre a könyv a karakterstílusok, mintázatstílusok és ellenpontstílusok (metastílusok) fogalmának bevezetésével tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszerük játéktere együtt fejez ki jelleget, készletet és választást immár a teóriák világában is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hevizi-teoriak-stilusai//