Boros János

Immanuel Kant

1 Alexis Philolenko hivatkozik Adickesre (Adickes, E., Kant als Naturforscher, Berlin, 1924.) azt állítván, hogy Kant erős szintetizáló és kreatív képességekkel rendelkezett, ám gondolkodása gyakran inkább intuitív semmint diszkurzív, és azt ajánlja, ne hagyjuk magunkat félrevezetni írásai szigorú elrendezésével. Ezzel az értékeléssel nem kell egyetértenünk. Egyrészt minden diszkurzivitás alapja az intuitivitás: egy új filozófia maga is vízió, intuíció, a fogalmakat meg kell alkotni vagy a korábbiakat át kell alakítani. Kant párját ritkítóan rendszeres, és számtalan példáját adja fogalmai diszkurzivitásának, amint erre próbálok e könyvben rámutatni. Másrészt pedig nem annyira az írás elrendezéséről van szó, hanem fogalmainak koherens rendszerbe foglaltságáról. Philolenko saját szavaival: „A szintézis ereje, a teremtés ereje, Kant gondolkodása gyakran inkább intuitív, mint diszkurzív és nem kell magunkat félrevezetni hagyni írásai szigorú elrendezettségén.” Philolenko, A., L’oeuvre de Kant, Paris, Vrin, 1993. I. 19. „Puissance de synthèse, puissance de création, la pensée de Kant est souvent plus intiutive que discursive et il ne faut point trop se laisser abuser par l’ordonnance rigoureuse de ses écrits.”

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero