Németh György

A polisok világa

Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe


Kómé

Spárta és Megara öt-öt kómé összetelepüléséből, synoikismosából keletkezett. A synoikismos lehet pusztán közjogi értelmű, amikor a területileg egymástól független települések deklarálják, hogy egy polishoz tartoznak (pl. Amyklai és Spárta másik négy kóméja), vagy gyakorlatban is végrehajtott összetelepülés. A kómé kifejezést a legutóbbi időkig a démos (ti. falu értelemben) szinonimájaként használta a szakirodalom, mint olyan politikai értelemben vett alapegységet, amely vagy a polis része, vagy, fejletlenebb területeken, maga a politikai közösség. Úgy tűnik azonban, hogy a kómék csak dór területeken valamint Thrákiában, Makedóniában és Kis-Ázsiában fordulnak elő. Attikában, az égei-tengeri szigeteken, Hellas északkeleti részén, a nem-dór Peloponnésoson és a gyarmatvárosokban a kómé egyáltalán nem fordul elő (Hansen 1995, 81). A kómékat meglehetősen ritkán említik az archaikus és koraklasszikus kori források. Ha igen, vagy a barbárok, vagy pedig a fejlődésben elmaradt hellének lakóhelyein, és a városias központ nélküli, jellemzően kómékból álló településszerkezetet tipikusan barbárnak és, Hellason belül, elavultnak tekintik. A kómét három értelemben említik forrásaink. Egyrészt, mint a korai Hellas tipikus, falusias településszerkezetét, másrészt, mint bizonyos polisok synoikismosában részt vevő településeket, harmadrészt, mint egy polis – démoshoz hasonló – szerkezeti elemét. Ez utóbbi jelentés azonban csak Argos esetében mutatható ki (Hansen 1991, 81)! Így kissé kockázatos kijelenteni, hogy a kómé általában az attikai démosok szinonimája más, különösen dór, polisok esetén. Ha egy városias, több forrás által akár polisnak is hívott település nem tud szabadulni egy másik település gyámságától, akkor – dór vidéken – nagy az esélye annak, hogy nem polisnak, hanem kóménak fogják nevezni.

A polisok világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 799 9

Ez a könyv nem azzal a céllal készült, hogy a "hagyományos" görög történelem újabb vázlatát kínálja. Sem háborúkat, sem csatákat nem talál benne az olvasó. Szerzője - Németh György, számos ismeretterjesztő és szakkönyv írója, a budapesti és debreceni tudományegyetem tanára –, arra keresi a választ, hogy a mykénéi kor összeomlása után hogyan alakult ki az archaikus és koraklasszikus kori Hellasban az ún. "görög csoda". A könyv az említett korszakok hétköznapjaival, társadalomtörténetével foglalkozik. Így helyet kaptak benne olyan érdekes problémák is mint a homoszexualitás, a prostitúció, az öregek megölése, amelyeken keresztül a görögség ezidáig ismeretlen képe tárul az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-a-polisok-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave