Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


1 A „fenomenológia” kifejezést pontosan ebben az értelemben („jelenségtan” mint a tapasztalat vagy a tudat jelenségeinek az elmélete) már Husserl tanára, Franz Brentano (1838–1917) is használta – azonban ez a koncepció Husserl által vált mindenre kiterjedő érvényességgel kidolgozott, valóban átfogó és általános elméletté, és Husserl révén vált a fenomenológia egyúttal nemzetközi filozófiai mozgalommá. A kifejezés modern kori eredete egyébként a XVIII. századi Németországba nyúlik vissza. Először Friedrich Christoph Oetinger (1702–1782) német teológus használja a látható világ dolgai közti viszonyok tanulmányozását célzó diszciplínára. Hangsúlyosan felbukkan a terminus Kantnál, szintén a jelenségvilág szerkezetét leíró tudomány értelmében (Kant 1974: 53). Végül a Husserl előtti talán legjelentősebb és legismertebb előzmény Hegel A szellem fenomenológiája című műve.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave