Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


3 Vö. Imre László, A romantikus irodalomalapítás ambivalenciái: Kisfaludy Károly, Studia Litteraria 38: Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban, szerk. Imre László, Gönczy Monika, 2000, 7−22. Itt: 13. skk. A karakterek olvasmányokon keresztüli jellemzéséről Jókainál vö. Hansági Ágnes, Tárca – regény – nyilvánosság, 146. skk. Az implicit olvasónak az olvasás színrevitelében játszott szerepét Michael Lund a szerializáció révén átalakuló irodalmi nyilvánosság és az „új olvasó” megjelenésének összefüggésében az írói szerep professzionalizálódásával és egy újfajta írói presztízs kialakulásával is összefüggésbe hozza. Vö. Michael Lund, Novels, Writers, and Readers in 1850, VPR, 1984/1−2., 15−28.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave