Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


1 Jókai Mór, Ez előtt = Uő, Cikkek és beszédek 5, 303−305. (A továbbiakban ezt a kiadást idézem.) Eredetileg: Az Üstökös, 1859. november 5., 74. A kritikai kiadás jegyzetapparátusában ez a történet a kritikai kiadás megjelenésének pillanatáig (részben) nyomon is követhető: az első kötetkiadásokban a Kakas Márton-korpusz része: Kakas Márton tolltaraja: összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből, I−II, Pest, Heckenast, 1860, II. 126−128; Kakas Márton humoristikus levelei, kiválogatott versei és apróbb elbeszélései, 2 rész egy kötetben, Heckenast, Pest, 1871; később az Életemből ciklusba kerül át: Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útlerás [III.]: Humor. Útlerás, Bp., Ráth Mór, 1887 (Családi könyvtár 40.), 151−164.; Jókai Mór, Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Utleirás, I−II, Bp., Révai, 1898. (JMÖM NK XCVI−XCVII.) I. 418−420. Vö. Jókai, Cikkek és beszédek 5, 606−607. Bisztray Gyula közli először Kisfaludy Károly címmel, ld. Jókai Mór, Írói arcképek, s. a. r. Bisztray Gyula, Bp., Művelt Nép, 1955, 125.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave