Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


2 Vö. Imre, A romantikus irodalomalapítás ambivalenciái; Fenyő, Kisfaludy Károly, 151; Szauder, i. m., 44. skk, 76. Szinnyei Jókaiban Kisfaludy kezdeményezéseinek művészi rangra emelőjét, tökéletesítőjét látja: „Anekdota-novellát is írtak már előtte (Kisfaludy Károly: Mit csinál a gólya? 1824., Gaal József: Legenda a szomjas palócokról. 1836. A keresztapa. 1843. Az úri tehén. 1844. s Kisfaludy egypár utánzója), de ennek is ő vált igazi mesterévé ugyanazokkal a tulajdonságaival, melyekkel a mesenovellának. Ezeket a point-re, csattanóra alapított, a csattanó felé egyenes vonalban haladó, kis elbeszéléssé bővített anekdotákat, komoly vagy víg rövid történeteket nagyon ötletesen, érdekesen és mulatságosan tudja elbeszélni. Több mint hetvenet írt ilyent, s regényeibe is gyakran szőtt efféle anekdotás történeteket.” Szinnyei, Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban, I. 383. „A víg elbeszélés és életkép Kisfaludy Károly és Fáy András óta évtizedekig virágzott, de az igazán művészi humoros novellát és genret Jókai teremtette meg. [….] A Kedves atyafiakban, mint láttuk, a régi Kisfaludy-féle víg novellafajtát emelte művészi színvonalra.” Uo., I. 395−396. A mellérendelő szerkesztésmód stilisztikáját Herczeg Gyula Jókainál Kisfaludy Károly örökségének tekinti. Vö. Herczeg Gyula, A XIX. századi magyar próza stílusformái, Bp., Tankönyvkiadó, 1981, 186. skk. Az anekdota „személyesre hangolásáról” és ebben Jókai szerepéről vö. Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet: Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995 (Csokonai könyvtár, Bibliotheca Studiorum Litterarium 4.), 57. skk.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave