Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


2 Berthold Auerbach, Schwarzwälder Dorfgeschichten I−II, Mannheim, Bassermann, 1843. Auerbach későbbi kiadója, Johann Georg Cotta 1842 szeptemberében még elutasította a kéziratot, 1855-ben (ekkor már nagyon drágán) szerezte meg a kizárólagos jogokat. Vö. Uwe Baur, Dorfgeschichte: Zur Entstehung und gesellschaftlichen Funktion einer literarischen Gattung im Vormärz, München, Fink, 1978, 41. Gerhard Rostin szerint további tizenegy kiadó utasította el Auerbachot, amíg a Bassermann végül vállalkozott a kiadására. Vö. Gerhard Rostin, Nachwort = Berthold Auerbach, Schwarzwälder Dorfgeschichten, Berlin, Union, [1969], 371−382. Itt: 371. Cotta 1857−1858-ban adta ki azt a húsz kötetből álló életműkiadást, amelynek az első nyolc kötete a Schwarzwälder Dorfgeschichten. (Berthold Auerbach’s gesammelte Schriften. Erste, neu durchgesehene Gesammtausgabe I−XX, Cotta, Stuttgart, Augsburg, 1857−1858.) 1857-ben az első négy, 1858-ban pedig a további négy kötet jelent meg. A későbbi népszerű kiadások ezen a kiadáson alapulnak, de nem követik pontosan az első összkiadás kötetbeosztását, már csak azért sem, mert ez a nyolc kötet 19 elbeszélő szöveget tartalmazott, és a Gesammelte Schriften 9. köteteként, önállóan, regényként jelent meg szintén 1858-ban a Barfüßele, amely például az 1871-es népszerű kiadásban a hatodik kötetbe, vagyis a cikluson belülre került. Az 1871-es népszerű kiadásban már 23 elbeszélés szerepel a Schwarzwälder Dorfgeschichten 8 kötetében. Ilyen az Akadémiai Könyvtárban található kiadás is: Berthold Auerbach’s sämmtliche Schwarzwälder Dorfgeschichten, Volksausgabe in acht Bänden, Stuttgart, Cotta, 1871.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave