Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


1 Jókai Mór, Népvilág: Elbeszélések I−II, Pest, Heckenast, 1857. A Népvilág számos újrakiadást élt meg a jogokért egymással rivalizáló kiadóknál. Heckenast 1872-ben adja ki másodszor; jogutódja, a Franklin Társulat különféle sorozataiban és azon kívül is tíznél biztosan többször adta ki újra. A „biztosan” megjegyzést azért vagyok kénytelen tenni, mert a nemzeti könyvtár állományában a következő felsorolásban szereplő kiadások nem mindegyike található meg, ezeket kurziváltam (Jókai Mór munkái népszerű kiadás: 18853, 191513; Jókai válogatott művei: 18964; Szépirodalmi könyvtár: 19045, 19077, 19078; Jókai Mór válogatott munkái: 19089, 191312; sorozaton kívül: 19046, 191010, 191211.) Révai a Nemzeti kiadásnak ezt a kötetét négyszer nyomta újra (első kiadás: 1894; utánnyomások: 1903, 1905, 1908, 1913.), 1908-ban sorozaton kívül, 1913-ban pedig a Nemzeti kiadás újranyomásával párhuzamosam a Jókai Mór művei sorozatban is kiadták. Szinnyei Ferenc bevezetőjével és jegyzeteivel iskolai kiadást is készített belőle a Lampel-cég, amelyet három egymást követő évben (1899, 1900, 1901) is kiadtak. Többek között ez az iskolai kiadás volt az (egyik) tárgya a Franklin contra Wodianer pernek. Erről: D. Szemző Piroska, Jókai kiadói pere élete alkonyán, Magyar Könyvszemle, 1975/3−4, 262−278. A novellák sorrendje a későbbi kiadásokban sem változott. Az első kiadásban az első kötet az 1−3. (Kedves atyafiak; A falu bolondjai; A világ vége), a második a 4−10. (A népdalok hőse; Keselyeő Péter; Kötél áztatva jó: Komáromi mendemonda; Emberek és kétlábú állatok: Orbis Pictus; Sic vos non vobis; A hazajáró lélek; A rézpataki lelkész) novellát tartalmazta.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave