Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


2 „Humora” címmel. Vö. Zsigmond, Jókai, 333−350. A fejezet önállóan is megjelent Jókai humora címmel a Jókai-emlékkönyvben. Vö. Zsigmond Ferenc, Jókai humora = Jókai (1825−1925) emlékkönyv: Születésének századik évfordulójára Rákosi Jenő előszavával, szerk. Kőrösi Henrik, Bp., Légrádi, 1925, 31−36. Zsigmond Ferenc nyomán − és lényegében az ő megállapításait követve − Szinnyei Ferenc is önálló részt szentel a humor kérdésének, amelyet Jókai nyelvének tárgyalásával kapcsol össze egy fejezetben, a humor és a nyelv kérdését ő sem csak „térben” helyezi egymás mellé, a stíluseszközök, a stilisztika nézőpontjából vizsgálja a humor nyelvét is. Vö. Szinnyei, Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban, I. 394−410. (A fejezet: „Humora és nyelve”). Sőtérnél szintén önálló, bár rövidke fejezetet kap a kérdés tárgyalása („Humor és groteszkség”), vö. Sőtér, Jókai Mór, 99−101. A politikai humorral összefüggésben vö. Fábri Anna, Választások a régi Magyarországon: Gezetlen és Körtvélyes: Politikai humor Jókai és Mikszáth műveiben, Bárka, 2003/5, 63−75.

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave