Cím:

A múltból átívelő jövő

 
DOI: 10.1556/2065.180.2019.10.18
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

2018. november 14–15-én nagy érdeklődés mellett került sor a VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferenciára Budapesten A múltból átívelő jövő címmel. A konferenciát az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság Jövőkutatási Tudományos Albizottsága rendezte.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A konferenciára elkészült impozáns, gazdag tartalmú, széles látókörű konferenciakötet nyolc részből áll.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Legelőbb 50 éves a magyar jövőkutatás – jubileumi előadások fejezetcím alatt találunk négy tanulmányt (Simai Mihály, Erik F. Øverland, Nováky Erzsébet, Besenyei Lajos) a jövőkutatás hazai és nemzetközi tudományos hátteréről és a hazai jövőkutatás némileg egyenlőtlen fejlődéséről.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kihívások a XXI. században fejezetcím alatt öt érdekes tanulmányt olvashatunk a földrajz jelentőségéről (Csizmadia Norbert): új multipoláris világrend, másféle összekapcsoltság és hálózatok; a magyar gazdaság kilátásairól (Lóránt Károly): a világ gazdasági és politikai átalakulása során hazánk lehetséges elhelyezkedése, mozgástere; a környezetbiztonságról (Szarka László): a globális-regionális-lokális természeti létfeltételek változása és azok hatása, erőforrásaink megőrzése; az egészségügyi kihívásokról (Hullám István, Schmidt Péter): a hazai lakosság egészségi problémái, helyzete; és a tudományos jövőkutatás körüli három sztereotípiáról (Tóth Attiláné).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A következő fejezet valamivel szűkebb szakkérdésekkel foglalkozik az Üzleti prognosztika és kvantitatív módszertan címmel. Ezen belül: a hitelintézetekről, bankszektorról (Kovács Levente); a konjunktúraciklusokról (Sipos Béla); a gazdasági előrejelzések problémáiról (Belyó Pál); a vállalatokról (Szalmáné Csete Mária); a munkaerő várható alakulásáról (Deák István); és a pénzügyi közvetítő szektor átalakulásáról (Juhász Zita).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A következő fejezetben (Előrejelzés és foresight a kortárs jövőkutatásban) Kristóf Tamás a vállalatok hosszú távú csődelőrejelzéséről írt tanulmányt. Havas Attila és K. Matthias Weberrel angol nyelvű cikkel jelentkeztek a szakterületen. Bartha Zoltán és S. Gubik Andrea a technológiai lehetőségek és a gyakorlatban megvalósuló fejlesztések között kapcsolatot teremtő innovációs folyamattal foglalkoznak. Érdekes az információs tanácsadó munkája is, erről Mikulás Gábor ír. A „tárgyalásos jövőről” olvashatunk Kiss Endre tanulmányában, ami a globális „impériumok” kölcsönös és körkörös versengésének világába vezet. Módszertani kérdést vizsgál Pitlik László (Konzisztencia-orientált előrejelzés és foresight a kortárs jövőkutatásban), témája már a mesterséges intelligencia világát is magában foglalja. A makro, a mikro és a mezo a jövőkutatásban témáról Alács Péter írt. Hideg Éva, Mihók Barbara, Gáspár Judit, Schmidt Péter, Márton András és Báldi András jegyzik a Jövőkutató szakértők értékelő szerepe az első hazai jövőfürkészési – Horizon Scanning – eljárásban című tanulmányt, amely része a „Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című kutatásnak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Retek Mihály a hajtóerők – a lehetséges jövőket nagymértékben befolyásoló vagy alakító trendek – meghatározásának módszereiről írt. Monda Eszter és Nováky Erzsébet jegyzik A jövőkutatás és az információs rendszerek kapcsolatának értelmezése című tanulmányt, amely a jövőkutatás és az informatika elméleti és módszertani kapcsolatának, összefüggéseinek bemutatása a szakirodalom feldolgozása, a fogalomalkotás és szakértői megkérdezés alapján, történelmi visszatekintéssel. Márton András a jövőorientáltság szerepével foglalkozik a fenntartható energiagazdálkodásban. Csécsi Dávid társadalmi jellegű kérdést vizsgál: A foresight mint eszköz a hajléktalanság kutatásában és kezelésében címmel. Kovács Ádám Tamás „kellemesebb” témáról ír: az építészeti tervezés jövőjéről hazánkban a következő húsz évben. Elsősorban a tervezési folyamatot és ebben az építészek eltérő szerepét vizsgálja.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Külön fejezet foglalkozik az egészség kérdésével A jövő kulcsa: az emberi egészség címmel. Győrffy Zsuzsa cikkében a 21. századi orvos-beteg kapcsolat, a digitális egészségügy kerül előtérbe.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A 6. fejezet a fiatalok jövőképével foglalkozik: Fiatalok a jövőért?! címmel. Ezen belül öt érdekes tanulmányt is olvashatunk. A múltból átívelő jövő címmel Tóthné Szita Klára tanulmánya összefoglalja a Felelősen a jövőért Virtuális Interdiszciplináris Kutatócsoport jövőre vonatkozó szcenárióit. Gáspár Tamás és Pataki Istvánné Kicsi vagyok én, majd megnövök én… címmel esettanulmányt közölnek a munka világáról a jövőben. Gál Jolán tizenhét-tizennyolc éves fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásait foglalja össze Hogyan látod a jövőt 20 és 50 év múlva? címmel, amely szintén kérdőíves felmérés alapján készült. Hazai fiatalok jövőorientáltság-vizsgálatáról irányított brainstorming keretében Kristóf Tamás írt. E fejezetet Hullám István és Tóth Attiláné tanulmánya zárja a 2008-ban és 2018-ban, változatlan kérdőívvel végzett felmérések összehasonlításáról.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az utolsó előtti rövid fejezetben Kerekasztal beszélgetés a hazai jövőkutatás jövőjéről fejezetcímmel Kristóf Tamás és Nováky Erzsébet szakirodalmi összefoglalóját olvashatjuk.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A konferenciakötet végezetül megemlékezik harminc elhunyt neves magyar jövőkutatóról. Az összeállítás Nováky Erzsébet, Tóth Attiláné és Tóthné Szita Klára gondos munkája.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

(Nováky Erzsébet – S. Gubik Andrea szerkesztők: A múltból átívelő jövő VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia. 50 éves a magyar jövőkutatás, 2018. 2018. november 14–15. Konferenciakötet. Győr: Palatia Kiadó és Nyomda, 2018. 424 o.)
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Györgypál Katalin

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

kandidátus, szerkesztő