Cím:

A VoltEgySzer interaktív drogprevenciós alkalmazás hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatok serdülők mintáján

Kapitány-Fövény Máté1,2, Vagdalt Eszter3, Ruttkay Zsófia4
1Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar – Addiktológia Tanszék, Budapest
2Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet – Drogbeteg Gondozó, Budapest
3Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum, Budapest
4Moholy Nagy Művészeti Egyetem – Kreatív Technológia Labor, Budapest
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A játékelemeket tartalmazó, interaktív megelőzés és edukáció (gamification) az elmúlt években a drogprevenciós gyakorlatban is növekvő figyelmet kapott, tekintve, hogy empirikus eredményekkel igazolt hatékonysága és a célpopuláció érzelmi bevonódását és elköteleződését fokozó technikai lehetőségei (pl. webalapú, okostelefonos platformok) is megkülönböztetik a hagyományos iskolai drogprevenciós megközelítésektől. Célunk olyan okostelefonos alkalmazás kialakítása és hatékonyságvizsgálata volt, amit akár önálló programként, akár a meglévő prevenciós programok kiegészítő elemeként lehet integrálni a hazai primer megelőzés területén. A VoltEgySzer névre keresztelt applikáció 6 modul segítségével célozza meg a tizenévesek célpopulációját: 1) Képregényalapú felépüléstörténetek, 2) Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos kvízjáték, 3) Kommunikációs szerepjáték, 4) Pszichoaktív szerek ismertetése, 5) Pszichoaktív szerek szomatikus és pszichés hatásai, 6) Elérhető ellátóhelyek. Az alkalmazás fejlesztésekor ún. co-design módszert alkalmaztunk, vagyis a fejlesztés minden fázisába bevontuk a célpopulációt képviselő tizenévesek csoportját. Az applikáció hatékonyságvizsgálata két gimnáziumban és két szakközépiskolában történt két adatgyűjtési alkalommal (T0 és 2 hónapos utánkövetés: T1). Egy gimnáziumban és egy szakközépiskolában a tanulók letöltötték és használták az alkalmazást (intervenciós csoportok), míg a másik két oktatási intézményben az applikáció bemutatása nem történt (kontrollcsoportok). Összesen 386 diák vett részt a T0 adatgyűjtésen, és a mintából való kiesés következtében 246 diák a 2 hónapos utánkövetésen. A vizsgálat design-hatásának kontrollálása után a VoltEgySzer applikáció hatékonynak bizonyult az energiaital-fogyasztás gyakoriságcsökkentésében (β = –1.13, p < 0.05), a szerekkel kapcsolatos ismeretek átadásában, az észlelt énhatékonyság növelésében, illetve azon válaszadók körében, akik hasznosnak találták az alkalmazást, szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető az elmúlt havi alkoholfogyasztási gyakoriságban (rS(44) = .32, p < 0.03). A válaszadók értékelése alapján a kommunikációs szerepjáték bizonyult az alkalmazás legpreferáltabb moduljának. A VoltEgySzer alkalmazás hasznos kiegészítője lehet a prevenciós beavatkozásoknak. A pilot-vizsgálat eredményei alapján lehetőség nyílik az applikáció további fejlesztésére.