Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)

1712. április 3.Megnyílik Pozsonyban az országgyűlés. Augusztusban a pestis miatt feloszlik, majd 1714 szeptemberétől 1715 júniusáig folytatja munkáját
1712. május 22.III. Károlyt megkoronázzák Pozsonyban
1713. április 11.Az utrechti békekötéssel véget ér a spanyol örökösödési háború
1713. április 19.VI. Károly császár kihirdeti a Habsburg-család házi törvényét (Pragmatica Sanctio), mely szabályozza a trónöröklés rendjét
1714. március 6.VI. (III.) Károly, XIV. Lajos és V. Fülöp spanyol király békét kötnek Rastattban
1714. október 14.–1732. február 20.Pálffy Miklós gróf nádor
1714. december 9.VI. (III.) Károly német-római szent birodalmi hercegi címet adományoz a mindenkori esztergomi érseknek
1716–1718 Török háború. A temesi Bánát visszafoglalása
1718. július 21.Pozsareváci békekötés
1722. február 19.Az erdélyi országgyűlés Nagyszebenben elfogadja a Pragmatica Sanctiót.
1722. június 20.–1723. június 19.Országgyűlés Pozsonyban
1724Megkezdi működését a Magyar kir. Helytartótanács
1728. május 17.–1729. nov. 30.Országgyűlés Pozsonyban
1731. március 21.III. Károly rendeletben (Carolina Resolutio) szabályozza a protestáns vallásügyet
1732. április 5.A király Lotharingiai Ferenc herceget nevezi ki Magyarország helytartójává
1734. október 20.III. Károly a második Carolina Resolutióban engedélyezi a református és az evangélikus egyháznak 4–4 szuperintendencia (egyházkerület) felállítását
1735. április 8.Meghal II. Rákóczi Ferenc a törökországi Rodostóban
1736–1739 Török háború (Belgrád és a balkáni hódítások feladása)
1737–1742 Pestisjárvány pusztít az országban
1740. október 20.Meghal VI. (III.) Károly. Utóda leánya, Mária Terézia (uralkodik 1780. november 29-ig)
1740–1747 Osztrák örökösödési háború.
1741. május 14.–október 29.Országgyűlés Pozsonyban
1741. június 22.–1751. március 24.Pálffy János gróf nádor
1741. szept. 11. A rendek életüket és vérüket ajánlják fel a királynő trónjának védelmére
1741II. Frigyes porosz király elfoglalja Sziléziát
1745A jászkunok megváltják magukat a Német Lovagrend földesúri hatósága alól
1745. szept. 13. Lotharingiai Ferencet, Mária Terézia férjét német-római császárrá választják
1745. november Bécsben megkezdi működését a Terezianum, a nemesifjak részére alapított középfokú akadémia
1746. április 6.Mária Terézia létrehozza az Általános Kereskedelmi Igazgatóságot
1748. október 18.Az aacheni békekötéssel véget ér az osztrák örökösödési háború
1751. április 18.–szeptember 27.Országgyűlés Pozsonyban.
1751. május 11–1765. október 26.Batthyány Lajos gróf nádor
1752. május 18.Mária Terézia utasításban szabályozza a főispánok hatáskörét
1752. október 26.Mária Terézia rendeletben írja elő, hogy minden megyében legalább egy fizetett állandó orvos és sebész legyen
1754. február 16.Mária Terézia rendeletben szabályozza a külkereskedelmi vámokat
1756. március 15.Mária Terézia úrbéri rendelete Szlavónia számára
1756. május 1.Mária Terézia és XV. Lajos megbízottai Versailles-ban szövetséget kötnek
1756–1763 Hétéves háború
1760. szept. 11. Mária Terézia megalapítja a magyar nemesi testőrséget Bécsben.
1760. december 10.Mária Terézia megalakítja az államtanácsot (Staatsrat)
1761 ősze Megkezdődik az erdélyi határőrség szervezése
1763. február 15.A hubertusburgi békével befejeződik a hétéves háború
1764. január 7.Madéfalvi vérengzés a határőrség szervezése ellen tiltakozó székelyek között
1764. június 17.–1765. március 19.Országgyűlés Pozsonyban
1765. augusztus 18.Meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár. Helyébe császárként és társuralkodóként II. József lép
1765. november 2.Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé nyilvánítja
1765. november 11.Mária Terézia vejét, Albert szász-tescheni herceget helytartóvá nevezi ki
1767. január 23.Megjelenik Mária Terézia úrbéri rendelete
1769A nagyszombati egyetem királyi igazgatás alá kerül s orvosi karral egészül ki
1770. április 3.A selmecbányai bányatisztképző iskola akadémiai rangot kap
1770. október 4.A Helytartótanács általános egészségügyi szabályzatot ad ki (Regulamentum Sanitatis)
1770Megjelenik Sajnovics János könyve a magyar–finnugor (lapp) nyelvrokonságról
1771A Szent Jobbot Raguzából Budára hozzák. Mária Terézia elrendeli Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését
1771Mária Terézia megalapítja a munkácsi görög katolikus püspökséget
1772Lengyelország első felosztása. Galícia Mária Terézia birtokába kerül, a 16 szepesi várost visszacsatolják Magyarországhoz
1773. július 21.A pápa feloszlatja a jezsuita rendet. A rend vagyonából létrehozzák a Tanulmányi Alapot
1774Mária Terézia csapatai megszállják Bukovinát
1776A besztercebányai, szepesi és rozsnyói latin szertartású, valamint a nagyváradi és körösi görög katolikus püspökség alapítása
1777. február 17.Mária Terézia elrendeli a szombathelyi és a székesfehérvári római katolikus püspökség felállítását
1777. augusztus 22.Mária Terézia kiadja az oktatásügy átfogó szabályozásáról szóló rendeletét (Ratio Educationis)
1777. szept. 26. Mária Terézia elrendeli a nagyszombati egyetem Budára helyezését
1778. június 6.Királynői rendelet visszacsatolja Magyarországhoz a Temesi Bánságot
1779. április 23.Mária Terézia Fiumét, mint a Magyar Koronához tartozó külön testet, kerületével együtt Magyarországhoz csatolja
1780. január 1.Megindul a pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap
1780. november 29.Meghal Mária Terézia királynő Bécsben. Utóda II. József (1780–1790)
1780Úrbérrendezés Horvátországban és a Bánátban
1781. október 25.II. József kiadja türelmi rendeletét
1782. január 12.II. József feloszlatja a szerzetesrendek nagy részét
1782. március 22.–április 24.VI. Pius pápa látogatása Bécsben
1782. augusztus 30.II. József az egyetemen mérnöki intézetet létesít
1783. március 31.Megjelenik a zsidók helyzetét átfogóan szabályozó rendelet
1783. november 1.II. József elrendeli állami papnevelő szemináriumok felállítását
1783A Helytartótanács Pozsonyból Budára, az egyetem Budáról Pestre költözik
1784. május 11.II. József a német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon
1784. július 3.A székely és a szász önkormányzat megszüntetése
1784–1787 Népszámlálás a Magyar Korona országaiban
1784. okt.–dec. Román parasztfelkelés Erdélyben
1785. március 18.II. József Magyarországot (Erdély nélkül) tíz kerületre osztja fel
1785. augusztus 22.II. József jobbágyrendelete
1785. szept. 25. II. József rendelete a bírósági szervezet átalakításáról
1786. január 5.II. József elrendeli a földek kataszteri fölmérését
1787. március 22.Hatályba lép II. József büntető törvénykönyve
1788–1790 Török háború
1788. július Kassán megjelenik az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum
1790. január 26.II. József három kivételével visszavonja az uralkodása alatt Magyarországot illetően hozott rendeleteit
1790. február 20.Meghal Bécsben II. József. Utóda II. Lipót (1790–1792)
1790. június 10.Megnyílik az országgyűlés Budán (novemberben áttelepül Pozsonyba, ahol 1791. március 13-ig ülésezik)
1790. július 27.Reichenbachi egyezmény II. Lipót és a porosz király között
1790. szeptember 1.Temesvárott megnyílik a szerb nemzeti kongresszus
1790. november 12.Nádorrá választják Sándor Lipót főherceget (1795. júl. 12-ig)
1791. március 11.Az erdélyi román püspökök átadják a királynak az erdélyi románok Supplex Libellus Valachorum című kérvényét
1791–1795 Az országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottságok tanácskozásai és az operátumok elkészítése
1792. március 1.Bécsben meghal II. Lipót. Trónra lép I. Ferenc (1792–1835)
1792. április 20.Franciaország hadat üzen I. Ferencnek
1792. május 24.Budán megnyílik a koronázó országgyűlés (június 27-én fejeződik be)
1792–1797 Első koalíciós háború Franciaország ellen
1794. májustól Martinovics Ignác megkezdi a magyar jakobinus mozgalom szervezését
1794. július 24.Bécsben letartóztatják Martinovics Ignácot
1794. december–1895. májusA magyar jakobinusok pere
1795. május 20.Kivégzik a magyar jakobinus mozgalom öt vezetőjét
1796. november 9.–december 11.Országgyűlés Pozsonyban
1796. november 12.–1847. január 13.József főherceg nádor
1797. október 17.Campo Formió-i béke
1797Festetics György Keszthelyen megalapítja a Georgicont
1799. március 1.Franciaország hadat üzen I. Ferencnek (második koalíciós háború)
1801. február 9.Ausztria és Franciaország békét köt Lunéville-ben
1802. március 12.I. Ferenc elrendeli a bencés, a cisztercita és a premontrei szerzetesrend visszaállítását, s fő feladatukká az oktatást teszi
1802. május 6.–október 31.Országgyűlés Pozsonyban
1802. július 30.A szatmári és a kassai püspökség létrehozása
1802. november 23.Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és gyűjteményeit
1804. március 16.Királyi rendelet az egri püspökséget érseki rangra emeli
1804. augusztus 11.I. Ferenc fölveszi az „Ausztria örökös császára” címet
1805. október 17.–november 7.Országgyűlés Pozsonyban
1805Harmadik koalíciós háború
1805. december 2.Austerlitzi csata
1805. december 26.Pozsonyi béke I. Ferenc és Napóleon között
1806. augusztus 6.I. Ferenc lemond a német-római császári címről
1806. november 4.I. Ferenc kiadja a második „Ratio Educationis”-t
1807. április 9.–december 15.Országgyűlés Pozsonyban
1808. szeptember 3.–november 5.Országgyűlés Pozsonyban. Törvény a Nemzeti Múzeum megalapításáról
1809Nemesi felkelés a Magyarországra is benyomuló franciák ellen
1809. június 14.Győri csata
1809. október 14.Schönbrunni béke. Horvátország délnyugati része francia uralom alá kerül
1811. február 20.Az első devalváció (a papírpénzt névértékének egyötödére értékelik le)
1811. szept. 2.–1812. május 26.Országgyűlés Pozsonyban
1814. november 1.–1815. június 9.A bécsi kongresszus átrendezi Európa politikai térképét. Ausztria végleg megkapja Lombardiát, Velencét és Dalmáciát
1815. szept. 26. I. Ferenc, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király „az európai rend védelmében” megköti a Szent Szövetséget
1816. június 1.A második devalváció (a forgalomban lévő papírpénzt 40%-kal leértékelik). Uralkodói rendelet az Osztrák Nemzeti Bank alapításáról
1816–1817 Nagy éhínség a keleti megyékben és Erdélyben
1817 januárja Megjelenik a Tudományos Gyűjtemény (megszűnik 1841-ben)
1819. február 16.A megyei tisztújításokon a nemeseknek személyenként kell szavazniuk
1822–1823 Nemzeti ellenállás a megyékben I. Ferenc újoncozási és adórendeletével szemben
1822. szept. 7.–október 16.Katolikus nemzeti zsinat Pozsonyban
1825. szept. 11.–1827. aug. 18.Országgyűlés Pozsonyban
1825. november 3.Az országgyűlés kerületi ülésén Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására
1830. január 28.Megjelenik Széchenyi István Hitel c. munkája
1830. szept. 11.–december 20.Országgyűlés Pozsonyban
1830. november 17.A Magyar Tudós Társaság megtartja első ülését
1831. február 11.Megindul a rendszeres gőzhajóforgalom Bécs és Pest között
1831Kolerajárvány. Július–augusztusban „kolerafelkelés” az északkeleti megyékben
1832. december 19.–1836. május 2.Országgyűlés Pozsonyban
1833Lipcsében megjelenik Széchenyi István Stádium és Wesselényi Miklós Balítéletekről c. munkája
1835. március 2.Meghal I. Ferenc. Utóda V. Ferdinánd (1835–1848)
1835. február 23.Hűtlenségi per indul Wesselényi Miklós ellen
1836 májusa Letartóztatják az országgyűlési ifjúság vezetőit (1837. február 22. ítélet)
1837. augusztus 22.A Pesti Magyar Színház (1841. január 1-től: Nemzeti Színház) megnyitása
1838. már. 13–18.Árvíz Pesten
1839. január 31.A Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli Wesselényi Miklós bárót
1839. február 23.A Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli Kossuth Lajost
1839. június 5.–1840. május 13.Országgyűlés Pozsonyban
1840. május Kossuth, Wesselényi és Lovassy László szabadlábra helyezése
1841. január 2.Megindul a Pesti Hírlap, Kossuth Lajos szerkesztésében
1841. március 26.Megalakul Pesten a Magyar Természettudományi Társulat
1842. április 30.Megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
1842. augusztus 24.A Lánchíd alapkőletétele
1843. május 18.–1844. nov. 13.Országgyűlés Pozsonyban
1844. január 27.Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának bemutatója
1844. július 4.Kossuth Lajos helyett Szalay László veszi át a Pesti Hírlap szerkesztését
1844. október 6.Pozsonyban megalakul a Védegylet
1846. július 15.Megnyitják az ország első vasútvonalát Pest és Vác között
1846. augusztus 27.Megkezdődik a Tisza-völgy szabályozása
1846. november 12.Megalakul Pesten a Konzervatív Párt
1847. június 6–7.Ellenzéki nagygyűlés Pesten. Elfogadja az Ellenzéki Nyilatkozatot
1847. november 11.Pozsonyban megnyílik az utolsó rendi országgyűlés
1847. november 12.Az országgyűlés nádorrá választja István főherceget, József nádor fiát
1848. február 24.Forradalom Párizsban
1848. március 3.Kossuth nagy beszédben a kerületi ülés elé terjeszti felirati javaslatát
1848. március 13.Bécsben kitör a forradalom
1848. március 15.Pesten győz a forradalom. Az országgyűlés küldöttsége a felirattal Bécsbe utazik
1848. március 17.A király által teljhatalommal felruházott István nádor Batthyány Lajos grófot kinevezi miniszterelnökké
1848. március 23.Károly Albert szárd király hadat üzen az Osztrák Császárságnak. Az uralkodó Josip Jelačić báró altábornagyot kinevezi horvát bánná
1848. március 25.A zágrábi horvát nemzeti gyűlés megfogalmazza a horvátok kívánságait
1848. április 7.A király kinevezi az első felelős magyar kormányt
1848. április 11.V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti törvényeit
1848. május 10–11.A szlovák nemzeti mozgalom vezetőinek liptószentmiklósi gyűlése
1848. május 13–15.Szerb nemzeti kongresszus Karlócán
1848. május 15–17.Román nemzeti gyűlés Balázsfalván
1848. május 30.Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés Kolozsvárott kimondja Erdély unióját Magyarországgal
1848. június 5.Zágrábban megnyílik a horvát sabor
1848. június 12.Délvidéken kezdetét veszi a szerb felkelés
1848. július 5.Pesten megnyílik az első népképviseleti országgyűlés
1848. július 25.Custozzánál Radetzky tábornagy döntő győzelmet arat a szárd-piemonti hadsereg felett
1848. augusztus 27.Az osztrák kormány emlékirata: az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium sérti a Pragmatica Sanctiót
1848. szept. 11. Jelačić főserege átkel a Dráván. A Batthyány kormány lemond
1848. szept. 16. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány (továbbiakban OHB)
1848. szept. 23. István főherceg Bécsbe távozik és lemond nádori tisztéről
1848. szept. 29. Pákozdi ütközet
1848. október 3.Az uralkodó feloszlatja az országgyűlést
1848. október 6.Bécsben felkelés tör ki
1848. október 30.Schwechati ütközet
1848. december 2.Ferdinánd császár-király lemond, utóda I. Ferenc József (1848–1916)
1848. december Az osztrák seregek több irányból megtámadják Magyarországot. Józef Bem tábornok megkezdi erdélyi hadjáratát
1849. január 1.Megkezdődik a főváros kiürítése. Az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözik
1849. február 26–27.Kápolnai ütközet
1849. március 4.I. Ferenc József feloszlatja az osztrák birodalmi gyűlést, és Olmützben új, oktrojált birodalmi alkotmányt ad ki
1849. március 11.Bem tábornok serege beveszi Nagyszebent, s kiűzi Erdélyből a császári csapatokat
1849. március 22.–május 9.Perczel Mór délvidéki hadjárata
1849. április 1–26.Tavaszi hadjárat
1849. április 14.Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét és Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja
1849. április 19.Az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot
1849. május 2.Megalakul a Szemere-kormány. Ferenc József segítséget kér I. Miklós cártól
1849. május 4–21.Buda ostroma
1849. május 21.Ferenc József és I. Miklós cár találkozója Varsóban
1849. június 5.Kossuth és a kormány visszaköltözik Pestre
1849. június 15.Az orosz seregek megkezdik benyomulásukat Magyarországra
1849. július 8.Kossuth és a kormány Szegedre költözik
1849. július 14.Kossuth és Nicolae Bălcescu aláírja a magyar–román megbékélési tervezetet
1849. július 28.Az országgyűlés Szegeden határozatot hoz a nemzetiségek jogairól és a zsidók egyenjogúsításáról
1849. július 31.Segesvári ütközet. Petőfi halála
1849. augusztus 9.A Bem vezette fősereg megsemmisítő veresége Temesvárnál
1849. augusztus 11.Aradon Kossuth lemond és a legfőbb hatalmat átadja Görgeinek
1849. augusztus 13.Görgei hadteste Világosnál leteszi a fegyvert
1849. október 2–5.Komárom várának kiürítése
1849. október 6.Batthyány Lajos kivégzése Pesten. A honvédsereg 13 főtisztjének kivégzése Aradon
1849. november 18.A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság létrehozása
1849. november 21.A Lánchidat átadják a forgalomnak
1850. március 16.Kereskedelmi- és iparkamarák felállítása
1850. május 7.Császári nyílt parancs rendezi a Határőrvidék birtokjogi viszonyait
1850. július 6.Haynau nyugdíjazása
1850. december 16.Létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között
1851. április 25.Kossuth kütahiai alkotmányterve
1851. július 1.A minisztertanács eltörli az Ausztria és Magyarország közti vámhatárokat
1851. október 10.Albrecht főherceg Magyarország katonai és polgári kormányzója
1851. december 31.Császári nyílt parancs hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt és meghirdeti a császári egyeduralmat
1853. január 19.Rendelet a magyarországi közigazgatás és bíráskodás végleges szervezéséről
1853. március 2.Az „úrbéri pátens” és a „kárpótlási és földteher-mentesítési nyílt parancs” kibocsátása
1853. október 4.–1856. március 30.Krími háború
1853. november 26.Pápai bulla érseki rangra emeli a fogarasi román görög katolikus püspökséget s megalapítja a lugosi és a szamosújvári görög katolikus püspökséget
1854. június 21.Az erdélyi úrbéri pátens kibocsátása
1855. január 1.Az állami vasutak, valamint a bánáti állami bányák és vasművek eladása a francia–osztrák tőkével létesült Osztrák Államvasút Társaságnak
1855. március 4.Császári pátens elrendeli az országos kataszteri felmérést
1855. augusztus 18.Konkordátum a Habsburg Monarchia és a pápaság között
1855. december 16.Az új telekkönyvi rendszer bevezetése
1855Országos kolerajárvány
1856. augusztus 31.Az esztergomi bazilika felszentelése
1857. május 9.Általános amnesztia a politikai elítéltek részére
1857. szept. 19. Az új ezüstforint, az ún. osztrák érték bevezetése
1859. április 29.–november 10.Olasz–francia–osztrák háború
1859. május 6.A Magyar Nemzeti Igazgatóság megalakulása Párizsban
1859. június 5.Genovában megalakul a Magyar Légió
1859. június 24.Az osztrák seregek veresége Solferinónál
1849. július 11.Villafrancai fegyverszünet. Ausztria lemond Lombardiáról
1859. szeptember 1.Protestáns pátens
1859. december 20.Rendelet az iparszabadság bevezetéséről
1860. március 30.Albrecht főherceg felmentése főkormányzói tisztségéből
1860. április 8.Széchenyi István gróf halála
1860. május 15.A protestáns pátens visszavonása
1860. október 20.Az Októberi Diploma kibocsátása
1860. december 13.Anton Schmerling államminiszteri kinevezése
1860. december 27.A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság újraegyesítése Magyarországgal
1861. január 23.–március 3.Az Országbírói Értekezlet
1861. február 26.A Februári Pátens és „a birodalmi képviseletről szóló törvény” megjelenése
1861. március 9.Erkel Ferenc Bánk bán című operájának bemutatója
1861. április 2.A karlócai szerb nemzeti kongresszus megnyitása
1861. április 6.Az országgyűlés megnyitása Budán
1861. április 13.A horvát sabor megnyitása Zágrábban
1861. június 6–7.Szlovákok nemzeti kongresszusa Turócszentmártonban
1861. augusztus 22.Az országgyűlés feloszlatása
1861. november 5.A kormányzás új rendjének, a „provizóriumnak” bevezetése
1862. május 18.Egy milánói lapban megjelenik a Dunai Szövetség terve
1863. május 31.Turócszentmártonban megalakul a Matica Slovenská közművelődési egylet
1863. július 15.–1864. október 11.Erdélyi országgyűlés Nagyszebenben
1864. december 24.A román és a szerb görögkeleti egyház szétválasztása; a nagyszebeni román görögkeleti érsekség felállítása
1864. december 27.Augusz Antal báró az uralkodó megbízásából titokban felkeresi Deák Ferencet Pesten. A „kiegyezési” folyamat kezdete
1865. április 16.Deák „húsvéti cikkének” megjelenése a Pesti Naplóban
1865. július 27.Schmerling állammininiszter felmentése. Utóda Richard Belcredi gróf
1865. szept. 20. Ferenc József felfüggeszti az 1861. februári alkotmányt
1865. november 20.–december 25.Erdélyi országgyűlés Kolozsvárt (megszavazza az uniót)
1865. december 14.A magyar országgyűlés megnyitása
1866. április 21.–június 16.A horvát és a magyar országos küldöttségek eredménytelen tárgyalásai Budapesten
1866. június 14.–augusztus 30.Porosz–osztrák–olasz háború
1865. június 25.Az országgyűlés által kiküldött 67-es bizottság 15-ös albizottsága elkészül közösügyi javaslatával
1865. július 3.A császári seregek veresége a poroszoktól Königgrätznél
1866. október 30.Friedrich Ferdinánd von Beust báró birodalmi külügyminiszter
1867. január 9–11.Andrássy, Eötvös és Lónyay kiegyezési tárgyalásai Bécsben
1867. február 7.Belcredi felmentése, Beust kinevezése a minisztertanács elnökévé
1867. február 17.Ferenc József kinevezi Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké
1867. február 20.–1871. nov. 14.Andrássy Gyula gróf kormánya
1867. március 17.A minisztertanács elfogadja az uralkodó előszentesítési jogát
1867. május 29.A képviselőház elfogadja a kiegyezési törvényjavaslatot
1867. június 8.I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák
1867. július 28.A király szentesíti az új közjogi viszonyokat szabályozó törvényeket (1867:I–XII. tc.)
1867. november 21.Az osztrák Birodalmi Tanács képviselőháza elfogadja a kiegyezési törvényjavaslatot
1867. november 26.Az osztrák és a magyar kormány megállapodása a kereskedelmi és vámszövetség megkötéséről
1867. december 21.Az uralkodó szentesíti az osztrák alkotmányt
1867. december 27.Törvény az izraeliták polgári és politikai egyenjogúsításáról
1868. április 28.–július 24.A horvát és a magyar országgyűlések küldöttségeinek tárgyalásai a két ország közötti közjogi kapcsolat szabályozása tárgyában
1868. november 17.A király szentesíti a magyar–horvát kiegyezési törvényt (1868:XXX. tc.)
1868. december 5.1868:XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában
1868. december 6.1868:XLIV. tc. a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában
1868Megalakul a Magyar Államvasutak
1869. július 14.Törvény az igazságszolgáltatás és a közigazgatás különválasztásáról
1869. augusztus 19.Uralkodói rendelet a katonai határőrvidék polgárosításáról
1870. július 28.Létrejön a fiumei „provizórium”
1870. október 26.–november 3. és 1871. márc. 11–29.Katolikus autonómiakongresszus
1871. július 10.A József Polytechnikum műegyetemi rangra emelése
1871. november 14.–1879. október 8.Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszter
1871. november 14.–1872. dec. 4.Lónyay Menyhért kormánya
1871Megalakul az Országos Statisztikai Hivatal
1872. október 12.Törvény a kolozsvári tudományegyetem felállításáról
1872. december 5.–1874. március 21.Szlávy József kormánya
1873. május 9.„Fekete péntek” a bécsi tőzsdén. Az 1873-as gazdasági válság kezdete
1873. június 27.A bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosítása és visszacsatolása Magyarországhoz
1873. október 22.A három császár szövetsége
1873. november 17.Buda, Pest és Óbuda egyesülésének hivatalos napja
1873Az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon
1874. március 21.–1875. március 2.Bittó István kormánya
1874. május 17.A 48-as Függetlenségi Párt megalakulása
1874. október 19.A zágrábi egyetem megnyitása
1874. november 26.Választójogi törvény (1874:XXXIII. tc.)
1875. március 1.A Deák-párt és a balközép fúziója, a Szabadelvű Párt megalakulása
1875. március 2.–október 20.Wenckheim Béla báró kormánya
1875. július 9.Törökellenes felkelés Hercegovinában
1875. október 20.–1890. március 15.Tisza Kálmán kormánya
1875. november 12.A belügyminiszter feloszlatja a Matica Slovenskát
1875. november 29.Tisza felmondja a vám- és kereskedelmi szövetséget Ausztriával
1875Megnyílik a budapesti Zeneakadémia
1876. január 28.Deák Ferenc halála
1876. június 19.A kiváltságos kerületek, a székely és a szász székek megszüntetése, területük beolvasztása a megyékbe
1877. április 24.–1878. március 3.Orosz–török háború
1878. április 13.Az Egyesült Ellenzék megalakulása
1878. május 27.Magyar büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex, 1878:V. tc.)
1878. június 13.–július 13.A nagyhatalmak berlini kongresszusa
1878. június 27.A kereskedelmi és vámszövetség megújítása. Az Osztrák–Magyar Bank megalakulása
1878. július 29.–október 20.Az osztrák–magyar hadsereg megszállja Boszniát és Hercegovinát
1879. március 12.A szegedi árvíz
1879. október 7.Kettős szövetség az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország között
1880. május 16–17.A Magyarországi Általános Munkáspárt alakuló kongresszusa
1881. február 14.A csendőrség felállítása
1881. május 30.Törvény a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről
1882. május 20.Az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Olaszország megkötik a hármas szövetséget
1883. augusztus 14.–szeptember 12.Magyarellenes tüntetések Horvátországban. Fegyveres felkelés a horvát határőrvidéken
1883. október 30.Románia csatlakozik a hármas szövetséghez
1884. szept. 27. A budapesti Operaház megnyitása
1884. szept. 29. A Függetlenségi és 48-as Párt megalakulása
1885. április 25.Törvény a főrendiház reformjáról
1887–1888 Teleki Sámuel gróf kelet-afrikai utazása
1889. január 30.Rudolf trónörökös halála
1889. június 16.A gazdasági minisztériumok átszervezése: megalakul a Földművelésügyi és a Kereskedelemügyi Minisztérium
1890. március 9.Tisza Kálmán lemondása
1890. március 15.–1892. nov. 17.Szapáry Gyula gróf kormánya
1890. december 7–8.A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa
1892. május 28.A Memorandumot 300 tagú román küldöttség viszi Bécsbe
1892. augusztus 2.Valutareform. Az aranykorona bevezetése
1892. november 17.–1895. január 14.Wekerle Sándor kormánya
1894. március 20.Kossuth Lajos halála Torinóban. Április 2. temetése Budapesten
1894. május 17–25.A Memorandum-per Kolozsvárott
1894. december 9.Egyházpolitikai törvények a polgári házasságról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvezésről
1895. január 14.–1899. február 26.Bánffy Dezső kormánya
1895. január 28–29.A katolikus Néppárt alakuló értekezlete
1895. augusztus 10.Nemzetiségi kongresszus Budapesten
1895. október 16.Az izraelita vallás törvényesen bevett vallás lesz
1896. január 19.Megalakul a Magyar Gazdaszövetség
1896. május 2.Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást
1896. október 4.Átadják a forgalomnak a budapesti Ferenc József hidat. Megnyitja kapuit az Iparművészeti Múzeum
1898. február 15.Törvény a községi és egyéb helynevek magyarosításáról
1898. szept. 10. Egy anarchista Genfben meggyilkolja Erzsébet királynét
1899. február 26.–1903. június 27.Széll Kálmán kormánya
1900. január 1.Megjelenik a Huszadik Század című folyóirat első száma
1901. január 23.A Társadalomtudományi Társaság megalakítása
1902. május 29.A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) megalakulása
1902. október 8.Átadják az új Országházat
1902. december 31.Széll–Koerber-paktum, az új gazdasági kiegyezés megkötése
1903. június 27.–november 3.Khuen-Héderváry Károly kormánya
1903. november 3.–1905. június 18.Tisza István kormánya
1904. november 19.Az ellenzéki pártok megalakítják a koalíciót
1905. január 26.–február 4.Országgyűlési választások. A 30 éve hatalmon levő Szabadelvű Párt veresége
1905. június 18.–1906. április 8.Fejérváry Géza kormánya
1905. szept. 23. Az ötperces audiencián Ferenc József elutasítja a koalíció követeléseit
1905. december 19.Kristóffy József belügyminiszter választójogi törvényjavaslata
1906. április 4.A koalíció vezetői megegyeznek az uralkodóval
1906. április 8.–1910. január 17.Wekerle Sándor kormánya
1906. november 5.II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvainak temetése Kassán
1906. december 6.A Szépművészeti Múzeum megnyitása
1907. április 6.Törvény az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról
1907. június 2.Törvények az elemi népiskolákról és a tanítók fizetéséről (az ún. Lex Apponyi)
1907. október 8.A képviselőház megszavazza az új osztrák–magyar gazdasági kiegyezést (kereskedelmi és vámszerződés)
1907. október 27.Csendőrsortűz Csernován a tüntető szlovák parasztokra
1908. január 1.Megjelenik a Nyugat első száma
1908. július 20.Törvény a Budapesten és környékén építendő állami munkás lakótelepekről (Wekerle-telep)
1908. október 6.Bosznia-Hercegovina annexiója
1909. április 11.Wekerle adóreformja korszerűsíti a magyar adórendszert
1909. szept. 28. Wekerle és kormánya benyújtja lemondását
1910. január 17.–1912. április 22.Khuen-Héderváry Károly kormánya
1910. február 19.A Nemzeti Munkapárt megalakulása
1912. március 31.Ferenc József felfüggeszti a horvát alkotmányt
1912. április 22.–1913. június 10.Lukács László kormánya
1912. május 23.„Vérvörös csütörtök”. Nagy szocialista tömegtüntetés Budapesten
1912. június 4.Tisza István a képviselőház elnöke megszavaztatja a véderőtörvényt
1912. június 8.Pápai bulla a hajdúdorogi görög katolikus püspökség felállításáról
1912. július 7.Törvény a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem létesítéséről
1912. október 9.–1913. május 30.Az első Balkán-háború
1913. április 30.Új választójogi törvény
1913. június 10.–1917. június 15.Tisza István gróf kormánya
1913. június 29.–augusztus 10.A második Balkán-háború
1913. november 26.A horvát alkotmány helyreállítása
1914. június 28.Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét
1914. július 28.A Monarchia hadüzenete Szerbiának
1914. augusztus 1.A Német Birodalom hadat üzen Oroszországnak
1914. augusztus 5.A Monarchia hadüzenete Oroszországnak
1914. augusztus 12.Anglia és Franciaország hadüzenete a Monarchiának
1914. november 12.Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba
1915. május 1.Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság
1915. május 23.Olaszország hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának
1915. október 14.Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba
1915. okt.–nov. A központi hatalmak csapatai megszállják Szerbiát
1916. február 13.A Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakítása Párizsban
1916. augusztus 27.Románia hadüzenete az Osztrák–Magyar Monarchiának. Román csapatok benyomulása Erdélybe
1916. november 21.I. Ferenc József halála
1916. december 6.A központi hatalmak csapatai megszállják Bukarestet
1916. december 30.IV. Károly király és Zita királyné koronázása
1917. Március 24.IV. Károly békekezdeményezése (Sixtus-levél)
1917. április 6.Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése
1917. június 15.–augusztus 20.Esterházy Móric gróf kormánya
1917. július 20.Korfui nyilatkozat a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrehozásáról
1917. augusztus 20.–1918. október 30.Wekerle Sándor kormánya
1918. január 8.Woodrow Wilson, az USA elnöke közzéteszi 14 pontos békeprogramját
1918. március 3.Breszt-litovszki béke Oroszországgal
1918. április 8.Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek római kongresszusa
1918. május 7.Bukaresti béke Romániával
1918. szept. 11. Az új választójogi törvény jelentősen növeli a választók számát
1918. szept. 29. Bulgária fegyverszünetet köt
1918. október 5–6.A Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsának megalakulása Zágrábban
1918. október 16.I. Károly császár kiáltványa Ausztria föderatív átalakításáról
1918. október 17.Tisza István a képviselőházban elismeri a háború elvesztését
1918. október 23–24.Magyar Nemzeti Tanács megalakítása Budapesten
1918. október 24.A Piavénél megindul a döntő olasz támadás
1918. október 26.A Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása Turócszentmártonban
1948. október 27.Andrássy Gyula közös külügyminiszter különbékét kér
1918. október 28–29.Az olasz hadsereg a Piavénái áttöri az osztrák–magyar védelmi vonalat
1918. október 29.A zágrábi sabor kimondja Horvátország elszakadását a Monarchiától és csatlakozását a szerb–horvát–szlovén államhoz
1918. október 30.Bécsben győz a forradalom. A magyarországi és erdélyi Román Nemzeti Tanács megalakulása
1918. okt. 30–31. A felfegyverzett munkás- és katonatömegek megszállják Budapest összes stratégiai pontját. A „őszirózsás forradalom” győzelme

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave