Magyarország története
5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
1712. április 3. | Megnyílik Pozsonyban az országgyűlés. Augusztusban a pestis miatt feloszlik, majd 1714 szeptemberétől 1715 júniusáig folytatja munkáját |
1712. május 22. | III. Károlyt megkoronázzák Pozsonyban |
1713. április 11. | Az utrechti békekötéssel véget ér a spanyol örökösödési háború |
1713. április 19. | VI. Károly császár kihirdeti a Habsburg-család házi törvényét (Pragmatica Sanctio), mely szabályozza a trónöröklés rendjét |
1714. március 6. | VI. (III.) Károly, XIV. Lajos és V. Fülöp spanyol király békét kötnek Rastattban |
1714. október 14.–1732. február 20. | Pálffy Miklós gróf nádor |
1714. december 9. | VI. (III.) Károly német-római szent birodalmi hercegi címet adományoz a mindenkori esztergomi érseknek |
1716–1718 | Török háború. A temesi Bánát visszafoglalása |
1718. július 21. | Pozsareváci békekötés |
1722. február 19. | Az erdélyi országgyűlés Nagyszebenben elfogadja a Pragmatica Sanctiót. |
1722. június 20.–1723. június 19. | Országgyűlés Pozsonyban |
1724 | Megkezdi működését a Magyar kir. Helytartótanács |
1728. május 17.–1729. nov. 30. | Országgyűlés Pozsonyban |
1731. március 21. | III. Károly rendeletben (Carolina Resolutio) szabályozza a protestáns vallásügyet |
1732. április 5. | A király Lotharingiai Ferenc herceget nevezi ki Magyarország helytartójává |
1734. október 20. | III. Károly a második Carolina Resolutióban engedélyezi a református és az evangélikus egyháznak 4–4 szuperintendencia (egyházkerület) felállítását |
1735. április 8. | Meghal II. Rákóczi Ferenc a törökországi Rodostóban |
1736–1739 | Török háború (Belgrád és a balkáni hódítások feladása) |
1737–1742 | Pestisjárvány pusztít az országban |
1740. október 20. | Meghal VI. (III.) Károly. Utóda leánya, Mária Terézia (uralkodik 1780. november 29-ig) |
1740–1747 | Osztrák örökösödési háború. |
1741. május 14.–október 29. | Országgyűlés Pozsonyban |
1741. június 22.–1751. március 24. | Pálffy János gróf nádor |
1741. szept. 11. | A rendek életüket és vérüket ajánlják fel a királynő trónjának védelmére |
1741 | II. Frigyes porosz király elfoglalja Sziléziát |
1745 | A jászkunok megváltják magukat a Német Lovagrend földesúri hatósága alól |
1745. szept. 13. | Lotharingiai Ferencet, Mária Terézia férjét német-római császárrá választják |
1745. november | Bécsben megkezdi működését a Terezianum, a nemesifjak részére alapított középfokú akadémia |
1746. április 6. | Mária Terézia létrehozza az Általános Kereskedelmi Igazgatóságot |
1748. október 18. | Az aacheni békekötéssel véget ér az osztrák örökösödési háború |
1751. április 18.–szeptember 27. | Országgyűlés Pozsonyban. |
1751. május 11–1765. október 26. | Batthyány Lajos gróf nádor |
1752. május 18. | Mária Terézia utasításban szabályozza a főispánok hatáskörét |
1752. október 26. | Mária Terézia rendeletben írja elő, hogy minden megyében legalább egy fizetett állandó orvos és sebész legyen |
1754. február 16. | Mária Terézia rendeletben szabályozza a külkereskedelmi vámokat |
1756. március 15. | Mária Terézia úrbéri rendelete Szlavónia számára |
1756. május 1. | Mária Terézia és XV. Lajos megbízottai Versailles-ban szövetséget kötnek |
1756–1763 | Hétéves háború |
1760. szept. 11. | Mária Terézia megalapítja a magyar nemesi testőrséget Bécsben. |
1760. december 10. | Mária Terézia megalakítja az államtanácsot (Staatsrat) |
1761 ősze | Megkezdődik az erdélyi határőrség szervezése |
1763. február 15. | A hubertusburgi békével befejeződik a hétéves háború |
1764. január 7. | Madéfalvi vérengzés a határőrség szervezése ellen tiltakozó székelyek között |
1764. június 17.–1765. március 19. | Országgyűlés Pozsonyban |
1765. augusztus 18. | Meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár. Helyébe császárként és társuralkodóként II. József lép |
1765. november 2. | Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé nyilvánítja |
1765. november 11. | Mária Terézia vejét, Albert szász-tescheni herceget helytartóvá nevezi ki |
1767. január 23. | Megjelenik Mária Terézia úrbéri rendelete |
1769 | A nagyszombati egyetem királyi igazgatás alá kerül s orvosi karral egészül ki |
1770. április 3. | A selmecbányai bányatisztképző iskola akadémiai rangot kap |
1770. október 4. | A Helytartótanács általános egészségügyi szabályzatot ad ki (Regulamentum Sanitatis) |
1770 | Megjelenik Sajnovics János könyve a magyar–finnugor (lapp) nyelvrokonságról |
1771 | A Szent Jobbot Raguzából Budára hozzák. Mária Terézia elrendeli Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését |
1771 | Mária Terézia megalapítja a munkácsi görög katolikus püspökséget |
1772 | Lengyelország első felosztása. Galícia Mária Terézia birtokába kerül, a 16 szepesi várost visszacsatolják Magyarországhoz |
1773. július 21. | A pápa feloszlatja a jezsuita rendet. A rend vagyonából létrehozzák a Tanulmányi Alapot |
1774 | Mária Terézia csapatai megszállják Bukovinát |
1776 | A besztercebányai, szepesi és rozsnyói latin szertartású, valamint a nagyváradi és körösi görög katolikus püspökség alapítása |
1777. február 17. | Mária Terézia elrendeli a szombathelyi és a székesfehérvári római katolikus püspökség felállítását |
1777. augusztus 22. | Mária Terézia kiadja az oktatásügy átfogó szabályozásáról szóló rendeletét (Ratio Educationis) |
1777. szept. 26. | Mária Terézia elrendeli a nagyszombati egyetem Budára helyezését |
1778. június 6. | Királynői rendelet visszacsatolja Magyarországhoz a Temesi Bánságot |
1779. április 23. | Mária Terézia Fiumét, mint a Magyar Koronához tartozó külön testet, kerületével együtt Magyarországhoz csatolja |
1780. január 1. | Megindul a pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap |
1780. november 29. | Meghal Mária Terézia királynő Bécsben. Utóda II. József (1780–1790) |
1780 | Úrbérrendezés Horvátországban és a Bánátban |
1781. október 25. | II. József kiadja türelmi rendeletét |
1782. január 12. | II. József feloszlatja a szerzetesrendek nagy részét |
1782. március 22.–április 24. | VI. Pius pápa látogatása Bécsben |
1782. augusztus 30. | II. József az egyetemen mérnöki intézetet létesít |
1783. március 31. | Megjelenik a zsidók helyzetét átfogóan szabályozó rendelet |
1783. november 1. | II. József elrendeli állami papnevelő szemináriumok felállítását |
1783 | A Helytartótanács Pozsonyból Budára, az egyetem Budáról Pestre költözik |
1784. május 11. | II. József a német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon |
1784. július 3. | A székely és a szász önkormányzat megszüntetése |
1784–1787 | Népszámlálás a Magyar Korona országaiban |
1784. okt.–dec. | Román parasztfelkelés Erdélyben |
1785. március 18. | II. József Magyarországot (Erdély nélkül) tíz kerületre osztja fel |
1785. augusztus 22. | II. József jobbágyrendelete |
1785. szept. 25. | II. József rendelete a bírósági szervezet átalakításáról |
1786. január 5. | II. József elrendeli a földek kataszteri fölmérését |
1787. március 22. | Hatályba lép II. József büntető törvénykönyve |
1788–1790 | Török háború |
1788. július | Kassán megjelenik az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum |
1790. január 26. | II. József három kivételével visszavonja az uralkodása alatt Magyarországot illetően hozott rendeleteit |
1790. február 20. | Meghal Bécsben II. József. Utóda II. Lipót (1790–1792) |
1790. június 10. | Megnyílik az országgyűlés Budán (novemberben áttelepül Pozsonyba, ahol 1791. március 13-ig ülésezik) |
1790. július 27. | Reichenbachi egyezmény II. Lipót és a porosz király között |
1790. szeptember 1. | Temesvárott megnyílik a szerb nemzeti kongresszus |
1790. november 12. | Nádorrá választják Sándor Lipót főherceget (1795. júl. 12-ig) |
1791. március 11. | Az erdélyi román püspökök átadják a királynak az erdélyi románok Supplex Libellus Valachorum című kérvényét |
1791–1795 | Az országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottságok tanácskozásai és az operátumok elkészítése |
1792. március 1. | Bécsben meghal II. Lipót. Trónra lép I. Ferenc (1792–1835) |
1792. április 20. | Franciaország hadat üzen I. Ferencnek |
1792. május 24. | Budán megnyílik a koronázó országgyűlés (június 27-én fejeződik be) |
1792–1797 | Első koalíciós háború Franciaország ellen |
1794. májustól | Martinovics Ignác megkezdi a magyar jakobinus mozgalom szervezését |
1794. július 24. | Bécsben letartóztatják Martinovics Ignácot |
1794. december–1895. május | A magyar jakobinusok pere |
1795. május 20. | Kivégzik a magyar jakobinus mozgalom öt vezetőjét |
1796. november 9.–december 11. | Országgyűlés Pozsonyban |
1796. november 12.–1847. január 13. | József főherceg nádor |
1797. október 17. | Campo Formió-i béke |
1797 | Festetics György Keszthelyen megalapítja a Georgicont |
1799. március 1. | Franciaország hadat üzen I. Ferencnek (második koalíciós háború) |
1801. február 9. | Ausztria és Franciaország békét köt Lunéville-ben |
1802. március 12. | I. Ferenc elrendeli a bencés, a cisztercita és a premontrei szerzetesrend visszaállítását, s fő feladatukká az oktatást teszi |
1802. május 6.–október 31. | Országgyűlés Pozsonyban |
1802. július 30. | A szatmári és a kassai püspökség létrehozása |
1802. november 23. | Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és gyűjteményeit |
1804. március 16. | Királyi rendelet az egri püspökséget érseki rangra emeli |
1804. augusztus 11. | I. Ferenc fölveszi az „Ausztria örökös császára” címet |
1805. október 17.–november 7. | Országgyűlés Pozsonyban |
1805 | Harmadik koalíciós háború |
1805. december 2. | Austerlitzi csata |
1805. december 26. | Pozsonyi béke I. Ferenc és Napóleon között |
1806. augusztus 6. | I. Ferenc lemond a német-római császári címről |
1806. november 4. | I. Ferenc kiadja a második „Ratio Educationis”-t |
1807. április 9.–december 15. | Országgyűlés Pozsonyban |
1808. szeptember 3.–november 5. | Országgyűlés Pozsonyban. Törvény a Nemzeti Múzeum megalapításáról |
1809 | Nemesi felkelés a Magyarországra is benyomuló franciák ellen |
1809. június 14. | Győri csata |
1809. október 14. | Schönbrunni béke. Horvátország délnyugati része francia uralom alá kerül |
1811. február 20. | Az első devalváció (a papírpénzt névértékének egyötödére értékelik le) |
1811. szept. 2.–1812. május 26. | Országgyűlés Pozsonyban |
1814. november 1.–1815. június 9. | A bécsi kongresszus átrendezi Európa politikai térképét. Ausztria végleg megkapja Lombardiát, Velencét és Dalmáciát |
1815. szept. 26. | I. Ferenc, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király „az európai rend védelmében” megköti a Szent Szövetséget |
1816. június 1. | A második devalváció (a forgalomban lévő papírpénzt 40%-kal leértékelik). Uralkodói rendelet az Osztrák Nemzeti Bank alapításáról |
1816–1817 | Nagy éhínség a keleti megyékben és Erdélyben |
1817 januárja | Megjelenik a Tudományos Gyűjtemény (megszűnik 1841-ben) |
1819. február 16. | A megyei tisztújításokon a nemeseknek személyenként kell szavazniuk |
1822–1823 | Nemzeti ellenállás a megyékben I. Ferenc újoncozási és adórendeletével szemben |
1822. szept. 7.–október 16. | Katolikus nemzeti zsinat Pozsonyban |
1825. szept. 11.–1827. aug. 18. | Országgyűlés Pozsonyban |
1825. november 3. | Az országgyűlés kerületi ülésén Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására |
1830. január 28. | Megjelenik Széchenyi István Hitel c. munkája |
1830. szept. 11.–december 20. | Országgyűlés Pozsonyban |
1830. november 17. | A Magyar Tudós Társaság megtartja első ülését |
1831. február 11. | Megindul a rendszeres gőzhajóforgalom Bécs és Pest között |
1831 | Kolerajárvány. Július–augusztusban „kolerafelkelés” az északkeleti megyékben |
1832. december 19.–1836. május 2. | Országgyűlés Pozsonyban |
1833 | Lipcsében megjelenik Széchenyi István Stádium és Wesselényi Miklós Balítéletekről c. munkája |
1835. március 2. | Meghal I. Ferenc. Utóda V. Ferdinánd (1835–1848) |
1835. február 23. | Hűtlenségi per indul Wesselényi Miklós ellen |
1836 májusa | Letartóztatják az országgyűlési ifjúság vezetőit (1837. február 22. ítélet) |
1837. augusztus 22. | A Pesti Magyar Színház (1841. január 1-től: Nemzeti Színház) megnyitása |
1838. már. 13–18. | Árvíz Pesten |
1839. január 31. | A Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli Wesselényi Miklós bárót |
1839. február 23. | A Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli Kossuth Lajost |
1839. június 5.–1840. május 13. | Országgyűlés Pozsonyban |
1840. május | Kossuth, Wesselényi és Lovassy László szabadlábra helyezése |
1841. január 2. | Megindul a Pesti Hírlap, Kossuth Lajos szerkesztésében |
1841. március 26. | Megalakul Pesten a Magyar Természettudományi Társulat |
1842. április 30. | Megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank |
1842. augusztus 24. | A Lánchíd alapkőletétele |
1843. május 18.–1844. nov. 13. | Országgyűlés Pozsonyban |
1844. január 27. | Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának bemutatója |
1844. július 4. | Kossuth Lajos helyett Szalay László veszi át a Pesti Hírlap szerkesztését |
1844. október 6. | Pozsonyban megalakul a Védegylet |
1846. július 15. | Megnyitják az ország első vasútvonalát Pest és Vác között |
1846. augusztus 27. | Megkezdődik a Tisza-völgy szabályozása |
1846. november 12. | Megalakul Pesten a Konzervatív Párt |
1847. június 6–7. | Ellenzéki nagygyűlés Pesten. Elfogadja az Ellenzéki Nyilatkozatot |
1847. november 11. | Pozsonyban megnyílik az utolsó rendi országgyűlés |
1847. november 12. | Az országgyűlés nádorrá választja István főherceget, József nádor fiát |
1848. február 24. | Forradalom Párizsban |
1848. március 3. | Kossuth nagy beszédben a kerületi ülés elé terjeszti felirati javaslatát |
1848. március 13. | Bécsben kitör a forradalom |
1848. március 15. | Pesten győz a forradalom. Az országgyűlés küldöttsége a felirattal Bécsbe utazik |
1848. március 17. | A király által teljhatalommal felruházott István nádor Batthyány Lajos grófot kinevezi miniszterelnökké |
1848. március 23. | Károly Albert szárd király hadat üzen az Osztrák Császárságnak. Az uralkodó Josip Jelačić báró altábornagyot kinevezi horvát bánná |
1848. március 25. | A zágrábi horvát nemzeti gyűlés megfogalmazza a horvátok kívánságait |
1848. április 7. | A király kinevezi az első felelős magyar kormányt |
1848. április 11. | V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti törvényeit |
1848. május 10–11. | A szlovák nemzeti mozgalom vezetőinek liptószentmiklósi gyűlése |
1848. május 13–15. | Szerb nemzeti kongresszus Karlócán |
1848. május 15–17. | Román nemzeti gyűlés Balázsfalván |
1848. május 30. | Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés Kolozsvárott kimondja Erdély unióját Magyarországgal |
1848. június 5. | Zágrábban megnyílik a horvát sabor |
1848. június 12. | Délvidéken kezdetét veszi a szerb felkelés |
1848. július 5. | Pesten megnyílik az első népképviseleti országgyűlés |
1848. július 25. | Custozzánál Radetzky tábornagy döntő győzelmet arat a szárd-piemonti hadsereg felett |
1848. augusztus 27. | Az osztrák kormány emlékirata: az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium sérti a Pragmatica Sanctiót |
1848. szept. 11. | Jelačić főserege átkel a Dráván. A Batthyány kormány lemond |
1848. szept. 16. | Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány (továbbiakban OHB) |
1848. szept. 23. | István főherceg Bécsbe távozik és lemond nádori tisztéről |
1848. szept. 29. | Pákozdi ütközet |
1848. október 3. | Az uralkodó feloszlatja az országgyűlést |
1848. október 6. | Bécsben felkelés tör ki |
1848. október 30. | Schwechati ütközet |
1848. december 2. | Ferdinánd császár-király lemond, utóda I. Ferenc József (1848–1916) |
1848. december | Az osztrák seregek több irányból megtámadják Magyarországot. Józef Bem tábornok megkezdi erdélyi hadjáratát |
1849. január 1. | Megkezdődik a főváros kiürítése. Az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözik |
1849. február 26–27. | Kápolnai ütközet |
1849. március 4. | I. Ferenc József feloszlatja az osztrák birodalmi gyűlést, és Olmützben új, oktrojált birodalmi alkotmányt ad ki |
1849. március 11. | Bem tábornok serege beveszi Nagyszebent, s kiűzi Erdélyből a császári csapatokat |
1849. március 22.–május 9. | Perczel Mór délvidéki hadjárata |
1849. április 1–26. | Tavaszi hadjárat |
1849. április 14. | Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét és Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja |
1849. április 19. | Az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot |
1849. május 2. | Megalakul a Szemere-kormány. Ferenc József segítséget kér I. Miklós cártól |
1849. május 4–21. | Buda ostroma |
1849. május 21. | Ferenc József és I. Miklós cár találkozója Varsóban |
1849. június 5. | Kossuth és a kormány visszaköltözik Pestre |
1849. június 15. | Az orosz seregek megkezdik benyomulásukat Magyarországra |
1849. július 8. | Kossuth és a kormány Szegedre költözik |
1849. július 14. | Kossuth és Nicolae Bălcescu aláírja a magyar–román megbékélési tervezetet |
1849. július 28. | Az országgyűlés Szegeden határozatot hoz a nemzetiségek jogairól és a zsidók egyenjogúsításáról |
1849. július 31. | Segesvári ütközet. Petőfi halála |
1849. augusztus 9. | A Bem vezette fősereg megsemmisítő veresége Temesvárnál |
1849. augusztus 11. | Aradon Kossuth lemond és a legfőbb hatalmat átadja Görgeinek |
1849. augusztus 13. | Görgei hadteste Világosnál leteszi a fegyvert |
1849. október 2–5. | Komárom várának kiürítése |
1849. október 6. | Batthyány Lajos kivégzése Pesten. A honvédsereg 13 főtisztjének kivégzése Aradon |
1849. november 18. | A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság létrehozása |
1849. november 21. | A Lánchidat átadják a forgalomnak |
1850. március 16. | Kereskedelmi- és iparkamarák felállítása |
1850. május 7. | Császári nyílt parancs rendezi a Határőrvidék birtokjogi viszonyait |
1850. július 6. | Haynau nyugdíjazása |
1850. december 16. | Létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között |
1851. április 25. | Kossuth kütahiai alkotmányterve |
1851. július 1. | A minisztertanács eltörli az Ausztria és Magyarország közti vámhatárokat |
1851. október 10. | Albrecht főherceg Magyarország katonai és polgári kormányzója |
1851. december 31. | Császári nyílt parancs hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt és meghirdeti a császári egyeduralmat |
1853. január 19. | Rendelet a magyarországi közigazgatás és bíráskodás végleges szervezéséről |
1853. március 2. | Az „úrbéri pátens” és a „kárpótlási és földteher-mentesítési nyílt parancs” kibocsátása |
1853. október 4.–1856. március 30. | Krími háború |
1853. november 26. | Pápai bulla érseki rangra emeli a fogarasi román görög katolikus püspökséget s megalapítja a lugosi és a szamosújvári görög katolikus püspökséget |
1854. június 21. | Az erdélyi úrbéri pátens kibocsátása |
1855. január 1. | Az állami vasutak, valamint a bánáti állami bányák és vasművek eladása a francia–osztrák tőkével létesült Osztrák Államvasút Társaságnak |
1855. március 4. | Császári pátens elrendeli az országos kataszteri felmérést |
1855. augusztus 18. | Konkordátum a Habsburg Monarchia és a pápaság között |
1855. december 16. | Az új telekkönyvi rendszer bevezetése |
1855 | Országos kolerajárvány |
1856. augusztus 31. | Az esztergomi bazilika felszentelése |
1857. május 9. | Általános amnesztia a politikai elítéltek részére |
1857. szept. 19. | Az új ezüstforint, az ún. osztrák érték bevezetése |
1859. április 29.–november 10. | Olasz–francia–osztrák háború |
1859. május 6. | A Magyar Nemzeti Igazgatóság megalakulása Párizsban |
1859. június 5. | Genovában megalakul a Magyar Légió |
1859. június 24. | Az osztrák seregek veresége Solferinónál |
1849. július 11. | Villafrancai fegyverszünet. Ausztria lemond Lombardiáról |
1859. szeptember 1. | Protestáns pátens |
1859. december 20. | Rendelet az iparszabadság bevezetéséről |
1860. március 30. | Albrecht főherceg felmentése főkormányzói tisztségéből |
1860. április 8. | Széchenyi István gróf halála |
1860. május 15. | A protestáns pátens visszavonása |
1860. október 20. | Az Októberi Diploma kibocsátása |
1860. december 13. | Anton Schmerling államminiszteri kinevezése |
1860. december 27. | A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság újraegyesítése Magyarországgal |
1861. január 23.–március 3. | Az Országbírói Értekezlet |
1861. február 26. | A Februári Pátens és „a birodalmi képviseletről szóló törvény” megjelenése |
1861. március 9. | Erkel Ferenc Bánk bán című operájának bemutatója |
1861. április 2. | A karlócai szerb nemzeti kongresszus megnyitása |
1861. április 6. | Az országgyűlés megnyitása Budán |
1861. április 13. | A horvát sabor megnyitása Zágrábban |
1861. június 6–7. | Szlovákok nemzeti kongresszusa Turócszentmártonban |
1861. augusztus 22. | Az országgyűlés feloszlatása |
1861. november 5. | A kormányzás új rendjének, a „provizóriumnak” bevezetése |
1862. május 18. | Egy milánói lapban megjelenik a Dunai Szövetség terve |
1863. május 31. | Turócszentmártonban megalakul a Matica Slovenská közművelődési egylet |
1863. július 15.–1864. október 11. | Erdélyi országgyűlés Nagyszebenben |
1864. december 24. | A román és a szerb görögkeleti egyház szétválasztása; a nagyszebeni román görögkeleti érsekség felállítása |
1864. december 27. | Augusz Antal báró az uralkodó megbízásából titokban felkeresi Deák Ferencet Pesten. A „kiegyezési” folyamat kezdete |
1865. április 16. | Deák „húsvéti cikkének” megjelenése a Pesti Naplóban |
1865. július 27. | Schmerling állammininiszter felmentése. Utóda Richard Belcredi gróf |
1865. szept. 20. | Ferenc József felfüggeszti az 1861. februári alkotmányt |
1865. november 20.–december 25. | Erdélyi országgyűlés Kolozsvárt (megszavazza az uniót) |
1865. december 14. | A magyar országgyűlés megnyitása |
1866. április 21.–június 16. | A horvát és a magyar országos küldöttségek eredménytelen tárgyalásai Budapesten |
1866. június 14.–augusztus 30. | Porosz–osztrák–olasz háború |
1865. június 25. | Az országgyűlés által kiküldött 67-es bizottság 15-ös albizottsága elkészül közösügyi javaslatával |
1865. július 3. | A császári seregek veresége a poroszoktól Königgrätznél |
1866. október 30. | Friedrich Ferdinánd von Beust báró birodalmi külügyminiszter |
1867. január 9–11. | Andrássy, Eötvös és Lónyay kiegyezési tárgyalásai Bécsben |
1867. február 7. | Belcredi felmentése, Beust kinevezése a minisztertanács elnökévé |
1867. február 17. | Ferenc József kinevezi Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké |
1867. február 20.–1871. nov. 14. | Andrássy Gyula gróf kormánya |
1867. március 17. | A minisztertanács elfogadja az uralkodó előszentesítési jogát |
1867. május 29. | A képviselőház elfogadja a kiegyezési törvényjavaslatot |
1867. június 8. | I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák |
1867. július 28. | A király szentesíti az új közjogi viszonyokat szabályozó törvényeket (1867:I–XII. tc.) |
1867. november 21. | Az osztrák Birodalmi Tanács képviselőháza elfogadja a kiegyezési törvényjavaslatot |
1867. november 26. | Az osztrák és a magyar kormány megállapodása a kereskedelmi és vámszövetség megkötéséről |
1867. december 21. | Az uralkodó szentesíti az osztrák alkotmányt |
1867. december 27. | Törvény az izraeliták polgári és politikai egyenjogúsításáról |
1868. április 28.–július 24. | A horvát és a magyar országgyűlések küldöttségeinek tárgyalásai a két ország közötti közjogi kapcsolat szabályozása tárgyában |
1868. november 17. | A király szentesíti a magyar–horvát kiegyezési törvényt (1868:XXX. tc.) |
1868. december 5. | 1868:XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában |
1868. december 6. | 1868:XLIV. tc. a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában |
1868 | Megalakul a Magyar Államvasutak |
1869. július 14. | Törvény az igazságszolgáltatás és a közigazgatás különválasztásáról |
1869. augusztus 19. | Uralkodói rendelet a katonai határőrvidék polgárosításáról |
1870. július 28. | Létrejön a fiumei „provizórium” |
1870. október 26.–november 3. és 1871. márc. 11–29. | Katolikus autonómiakongresszus |
1871. július 10. | A József Polytechnikum műegyetemi rangra emelése |
1871. november 14.–1879. október 8. | Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszter |
1871. november 14.–1872. dec. 4. | Lónyay Menyhért kormánya |
1871 | Megalakul az Országos Statisztikai Hivatal |
1872. október 12. | Törvény a kolozsvári tudományegyetem felállításáról |
1872. december 5.–1874. március 21. | Szlávy József kormánya |
1873. május 9. | „Fekete péntek” a bécsi tőzsdén. Az 1873-as gazdasági válság kezdete |
1873. június 27. | A bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosítása és visszacsatolása Magyarországhoz |
1873. október 22. | A három császár szövetsége |
1873. november 17. | Buda, Pest és Óbuda egyesülésének hivatalos napja |
1873 | Az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon |
1874. március 21.–1875. március 2. | Bittó István kormánya |
1874. május 17. | A 48-as Függetlenségi Párt megalakulása |
1874. október 19. | A zágrábi egyetem megnyitása |
1874. november 26. | Választójogi törvény (1874:XXXIII. tc.) |
1875. március 1. | A Deák-párt és a balközép fúziója, a Szabadelvű Párt megalakulása |
1875. március 2.–október 20. | Wenckheim Béla báró kormánya |
1875. július 9. | Törökellenes felkelés Hercegovinában |
1875. október 20.–1890. március 15. | Tisza Kálmán kormánya |
1875. november 12. | A belügyminiszter feloszlatja a Matica Slovenskát |
1875. november 29. | Tisza felmondja a vám- és kereskedelmi szövetséget Ausztriával |
1875 | Megnyílik a budapesti Zeneakadémia |
1876. január 28. | Deák Ferenc halála |
1876. június 19. | A kiváltságos kerületek, a székely és a szász székek megszüntetése, területük beolvasztása a megyékbe |
1877. április 24.–1878. március 3. | Orosz–török háború |
1878. április 13. | Az Egyesült Ellenzék megalakulása |
1878. május 27. | Magyar büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex, 1878:V. tc.) |
1878. június 13.–július 13. | A nagyhatalmak berlini kongresszusa |
1878. június 27. | A kereskedelmi és vámszövetség megújítása. Az Osztrák–Magyar Bank megalakulása |
1878. július 29.–október 20. | Az osztrák–magyar hadsereg megszállja Boszniát és Hercegovinát |
1879. március 12. | A szegedi árvíz |
1879. október 7. | Kettős szövetség az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország között |
1880. május 16–17. | A Magyarországi Általános Munkáspárt alakuló kongresszusa |
1881. február 14. | A csendőrség felállítása |
1881. május 30. | Törvény a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről |
1882. május 20. | Az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Olaszország megkötik a hármas szövetséget |
1883. augusztus 14.–szeptember 12. | Magyarellenes tüntetések Horvátországban. Fegyveres felkelés a horvát határőrvidéken |
1883. október 30. | Románia csatlakozik a hármas szövetséghez |
1884. szept. 27. | A budapesti Operaház megnyitása |
1884. szept. 29. | A Függetlenségi és 48-as Párt megalakulása |
1885. április 25. | Törvény a főrendiház reformjáról |
1887–1888 | Teleki Sámuel gróf kelet-afrikai utazása |
1889. január 30. | Rudolf trónörökös halála |
1889. június 16. | A gazdasági minisztériumok átszervezése: megalakul a Földművelésügyi és a Kereskedelemügyi Minisztérium |
1890. március 9. | Tisza Kálmán lemondása |
1890. március 15.–1892. nov. 17. | Szapáry Gyula gróf kormánya |
1890. december 7–8. | A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa |
1892. május 28. | A Memorandumot 300 tagú román küldöttség viszi Bécsbe |
1892. augusztus 2. | Valutareform. Az aranykorona bevezetése |
1892. november 17.–1895. január 14. | Wekerle Sándor kormánya |
1894. március 20. | Kossuth Lajos halála Torinóban. Április 2. temetése Budapesten |
1894. május 17–25. | A Memorandum-per Kolozsvárott |
1894. december 9. | Egyházpolitikai törvények a polgári házasságról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvezésről |
1895. január 14.–1899. február 26. | Bánffy Dezső kormánya |
1895. január 28–29. | A katolikus Néppárt alakuló értekezlete |
1895. augusztus 10. | Nemzetiségi kongresszus Budapesten |
1895. október 16. | Az izraelita vallás törvényesen bevett vallás lesz |
1896. január 19. | Megalakul a Magyar Gazdaszövetség |
1896. május 2. | Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást |
1896. október 4. | Átadják a forgalomnak a budapesti Ferenc József hidat. Megnyitja kapuit az Iparművészeti Múzeum |
1898. február 15. | Törvény a községi és egyéb helynevek magyarosításáról |
1898. szept. 10. | Egy anarchista Genfben meggyilkolja Erzsébet királynét |
1899. február 26.–1903. június 27. | Széll Kálmán kormánya |
1900. január 1. | Megjelenik a Huszadik Század című folyóirat első száma |
1901. január 23. | A Társadalomtudományi Társaság megalakítása |
1902. május 29. | A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) megalakulása |
1902. október 8. | Átadják az új Országházat |
1902. december 31. | Széll–Koerber-paktum, az új gazdasági kiegyezés megkötése |
1903. június 27.–november 3. | Khuen-Héderváry Károly kormánya |
1903. november 3.–1905. június 18. | Tisza István kormánya |
1904. november 19. | Az ellenzéki pártok megalakítják a koalíciót |
1905. január 26.–február 4. | Országgyűlési választások. A 30 éve hatalmon levő Szabadelvű Párt veresége |
1905. június 18.–1906. április 8. | Fejérváry Géza kormánya |
1905. szept. 23. | Az ötperces audiencián Ferenc József elutasítja a koalíció követeléseit |
1905. december 19. | Kristóffy József belügyminiszter választójogi törvényjavaslata |
1906. április 4. | A koalíció vezetői megegyeznek az uralkodóval |
1906. április 8.–1910. január 17. | Wekerle Sándor kormánya |
1906. november 5. | II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvainak temetése Kassán |
1906. december 6. | A Szépművészeti Múzeum megnyitása |
1907. április 6. | Törvény az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról |
1907. június 2. | Törvények az elemi népiskolákról és a tanítók fizetéséről (az ún. Lex Apponyi) |
1907. október 8. | A képviselőház megszavazza az új osztrák–magyar gazdasági kiegyezést (kereskedelmi és vámszerződés) |
1907. október 27. | Csendőrsortűz Csernován a tüntető szlovák parasztokra |
1908. január 1. | Megjelenik a Nyugat első száma |
1908. július 20. | Törvény a Budapesten és környékén építendő állami munkás lakótelepekről (Wekerle-telep) |
1908. október 6. | Bosznia-Hercegovina annexiója |
1909. április 11. | Wekerle adóreformja korszerűsíti a magyar adórendszert |
1909. szept. 28. | Wekerle és kormánya benyújtja lemondását |
1910. január 17.–1912. április 22. | Khuen-Héderváry Károly kormánya |
1910. február 19. | A Nemzeti Munkapárt megalakulása |
1912. március 31. | Ferenc József felfüggeszti a horvát alkotmányt |
1912. április 22.–1913. június 10. | Lukács László kormánya |
1912. május 23. | „Vérvörös csütörtök”. Nagy szocialista tömegtüntetés Budapesten |
1912. június 4. | Tisza István a képviselőház elnöke megszavaztatja a véderőtörvényt |
1912. június 8. | Pápai bulla a hajdúdorogi görög katolikus püspökség felállításáról |
1912. július 7. | Törvény a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem létesítéséről |
1912. október 9.–1913. május 30. | Az első Balkán-háború |
1913. április 30. | Új választójogi törvény |
1913. június 10.–1917. június 15. | Tisza István gróf kormánya |
1913. június 29.–augusztus 10. | A második Balkán-háború |
1913. november 26. | A horvát alkotmány helyreállítása |
1914. június 28. | Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét |
1914. július 28. | A Monarchia hadüzenete Szerbiának |
1914. augusztus 1. | A Német Birodalom hadat üzen Oroszországnak |
1914. augusztus 5. | A Monarchia hadüzenete Oroszországnak |
1914. augusztus 12. | Anglia és Franciaország hadüzenete a Monarchiának |
1914. november 12. | Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba |
1915. május 1. | Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság |
1915. május 23. | Olaszország hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának |
1915. október 14. | Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba |
1915. okt.–nov. | A központi hatalmak csapatai megszállják Szerbiát |
1916. február 13. | A Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakítása Párizsban |
1916. augusztus 27. | Románia hadüzenete az Osztrák–Magyar Monarchiának. Román csapatok benyomulása Erdélybe |
1916. november 21. | I. Ferenc József halála |
1916. december 6. | A központi hatalmak csapatai megszállják Bukarestet |
1916. december 30. | IV. Károly király és Zita királyné koronázása |
1917. Március 24. | IV. Károly békekezdeményezése (Sixtus-levél) |
1917. április 6. | Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése |
1917. június 15.–augusztus 20. | Esterházy Móric gróf kormánya |
1917. július 20. | Korfui nyilatkozat a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrehozásáról |
1917. augusztus 20.–1918. október 30. | Wekerle Sándor kormánya |
1918. január 8. | Woodrow Wilson, az USA elnöke közzéteszi 14 pontos békeprogramját |
1918. március 3. | Breszt-litovszki béke Oroszországgal |
1918. április 8. | Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek római kongresszusa |
1918. május 7. | Bukaresti béke Romániával |
1918. szept. 11. | Az új választójogi törvény jelentősen növeli a választók számát |
1918. szept. 29. | Bulgária fegyverszünetet köt |
1918. október 5–6. | A Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsának megalakulása Zágrábban |
1918. október 16. | I. Károly császár kiáltványa Ausztria föderatív átalakításáról |
1918. október 17. | Tisza István a képviselőházban elismeri a háború elvesztését |
1918. október 23–24. | Magyar Nemzeti Tanács megalakítása Budapesten |
1918. október 24. | A Piavénél megindul a döntő olasz támadás |
1918. október 26. | A Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása Turócszentmártonban |
1948. október 27. | Andrássy Gyula közös külügyminiszter különbékét kér |
1918. október 28–29. | Az olasz hadsereg a Piavénái áttöri az osztrák–magyar védelmi vonalat |
1918. október 29. | A zágrábi sabor kimondja Horvátország elszakadását a Monarchiától és csatlakozását a szerb–horvát–szlovén államhoz |
1918. október 30. | Bécsben győz a forradalom. A magyarországi és erdélyi Román Nemzeti Tanács megalakulása |
1918. okt. 30–31. | A felfegyverzett munkás- és katonatömegek megszállják Budapest összes stratégiai pontját. A „őszirózsás forradalom” győzelme |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero