Világtörténet
7. A „hosszú” 19. század
1789. május 5. | Összeül Versailles-ban a rendi gyűlés. |
1789. június 17. | A harmadik rend képviselői személyenkénti szavazást követelnek Franciaországban, és felveszik a Nemzetgyűlés nevet. |
1789. július 14. | Kitör a forradalom Franciaországban, a nép megostromolja a Bastille-t, az abszolutizmus jelképét. |
1789. augusztus 26. | Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása. |
1789. november 2. | A francia egyház vagyonának államosítása. |
1790. augusztus 27. | A „pillnitzi nyilatkozatban” II. Frigyes Vilmos és II. Lipót fegyveres beavatkozással fenyegeti meg Franciaországot. |
1790. szeptember 13. | Franciaország alkotmányos monarchiává alakul, a király szentesíti az alkotmányt. |
1792. április 20. | Franciaország hadat üzen Ausztriának. |
1792. augusztus 13. | A királyi családot Franciaországban a Temple börtönbe zárják. |
1792. szeptember 20. | Valmyi csata: a francia erők megállítják az előrenyomuló porosz hadsereget. |
1793. január 21. | XVI. Lajos kivégzése. |
1793. június 2. | A jakobinus diktatúra kezdete. |
1794. március–november | Oroszellenes lengyel felkelés. |
1794. július 27–28. | A jakobinus diktatúra bukása, Robespierre és 21 társának kivégzése, a thermidori konvent uralmának kezdete Franciaországban. |
1795. augusztus 22. | Franciaország új alkotmánya szerint a végrehajtó hatalmat egy öttagú direktórium gyakorolja. |
1799. november 9–10. | Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre. |
1801. március 23. | Meggyilkolják I. Pál orosz cárt, utóda I. Sándor. |
1804. március 27. | Nyilvánosságra hozzák az új polgári törvénykönyvet Franciaországban. |
1804–1803 | Törökellenes szerb felkelés. |
1805. december 2. | Napóleon Austerlitznél döntő győzelmet arat az osztrák–orosz szövetségesek fölött. |
1806. július 12. | Megalakul a Rajnai Szövetség. |
1807–1812 | Közigazgatási-kulturális és hadügyi reformok Poroszországban. |
1809 | Szperanszkij reformtervezetet készít az orosz államigazgatás átalakítására. |
1810. április 19. | Az Ellenállási Junta kimondja Columbia elszakadását Spanyolországtól. |
1811 | Mohammed Ali hadjárata a vahabita állam ellen. |
1812. június 24. | Napóleon megindítja oroszországi hadjáratát. |
1813. október 16–19. | Napóleon veresége a lipcsei „népek csatájában”. |
1814. április 6. | Párizs elvesztését követően Napóleon feltétel nélkül lemond a trónról. |
1814. szeptember 18. | Megkezdődnek a bécsi kongresszus ülései. |
1815. június 18. | A waterlooi csatával véget ér Napóleon száznapos uralma. |
1815 | Újabb törökellenes szerb felkelés. |
1815. november 20. | Aláírják a második párizsi békét. |
1819. március 23. | Egy diák meggyilkolja Kotzebue-t. Metternich válaszul keresztülviszi a karlsbadi határozatok elfogadtatását. |
1819. augusztus 26. | A „peterlooi” vérfürdő Angliában. |
1820. január 1. | Katonai felkelés robban ki Spanyolországban. |
1820. március 6. | Az amerikai kongresszus elfogadja a missouri kompromisszumot. |
1821. április 22. | A görög felkelés kirobbanása. |
1823. december 2. | Az amerikai elnök meghirdeti az ún. Monroe-elvet. |
1824. december 9. | A spanyol hadsereg veresége Ayacuchónál. |
1824–1826 | Az első angol–burmai háború. |
1828. április 26.–1819. szept. 4. | Orosz–török háború. |
1829. április 13. | A katolikusok egyenjogúsítása Angliában. |
1830. július 26–29. | Az ún. júliusi forradalom Franciaországban. |
1830. augusztus 25. | Kirobban a belga szabadságharc. |
1830. november 29. | Lengyel felkelés tör ki a cári elnyomás ellen. |
1831. szeptember 8. | Orosz csapatok vonulnak be Varsóba, a felkelést súlyos megtorlás követi. |
1832. június 7. | Választójogi reform Nagy-Britanniában. |
1833. március 23. | Porosz kezdeményezésre létrejön a német vámszövetség. |
1833. augusztus 29. | Az első gyári törvény korlátozza a gyermekek és a fiatalkorúak munkáját Angliában. |
1839. február 4. | Chartista mozgalom indul Angliában. |
1842. augusztus 29. | Kína az első ópiumháborút lezáró nankingi békében átadja Hongkongot Nagy-Britanniának, és további öt kikötőt megnyit a brit flotta előtt. |
1845–1848 | Éhínség és angolellenes felkelés Írországban. |
1848. február 22–24. | Forradalom Párizsban. |
1848. március 13–15. | Forradalom Bécsben és Pest-Budán. |
1848. március 18. | Forradalom tör ki Milánóban, illetve Berlinben. |
1848. május 18. | Megnyílik az össznémet nemzetgyűlés. |
1848. július 23–25. | Radetzky győzelmet arat Custozzánál az olasz csapatok felett. |
1848. október 26–31. | Windischgrätz erői megostromolják és elfoglalják Bécset. |
1848. november 10. | A porosz katonaság Berlinben kiürítteti a porosz nemzetgyűlés épületét. |
1849. március 4. | Az osztrák nemzetgyűlés feloszlatása. |
1849. június 18. | A maradék német parlamentet a württembergi csapatok feloszlatják. |
1849. augusztus 13. | A magyar honvédség fő erői Világosnál leteszik a fegyvert. |
1850. március 20. | IV. Frigyes Vilmos Erfurtba összehívja a német parlamentet. |
1850–1866 | A tajping felkelés Kínában. |
1851. december 2. | Louis Bonaparte államcsínye; Louis Bonaparte III. Napóleon néven Franciaország császára. |
1853. július 2.–1856. március 30. | A krími háború. |
1854. július 6. | Az USA-ban megalakul a Köztársasági Párt. |
1856. március 30. | A krími háborút lezáró párizsi béke aláírása. |
1857. május 10.–1858. július 8. | A szipojlázadás Indiában. |
1858. január 14. | Felice Orsini merénylete III. Napóleon ellen. |
1859. április 19.–november 10. | Piemonti–francia–osztrák háború. |
1859. június 4. | Magentai csata. |
1859. június 24. | Solferinói csata. |
1859. július 11. | Villafrancai fegyverszünet. |
1859. november 10. | A piemonti–francia–osztrák háborút lezáró zürichi béke. |
1859–1869 | A Szuezi-csatorna építése. |
1860. november 6. | Abraham Lincolnt választják az USA elnökévé. |
1861. február 4. | A déli államok kilépnek az USA-ból, és megalakítják az Amerikai Államok Konföderációját. |
1861. április 11.–1865. április 9. | Az észak-amerikai polgárháború. |
1861–1867 | Francia intervenció Mexikóban. |
1863. január 22.–1864. április | Lengyel felkelés a cári uralom ellen. |
1864. február 1.–október 30. | Poroszország és Ausztria háborúja Dánia ellen. |
1865. augusztus 14. | Gasteini szerződés Poroszország és Ausztria között. |
1866. június 7.–augusztus 23. | Porosz–osztrák háború. |
1866. július 3. | Königgrätzi csata. |
1867. március 30. | Az USA megvásárolja Oroszországtól Alaszkát. |
1870. július 19.–1871. január 28. | Porosz–francia háború. |
1870. szeptember 1. | Franciaország Sedannál vereséget szenved a poroszoktól. III. Napóleon fogságba esik. |
1871. január 18. | A versailles-i palota tükörtermében kikiáltják a Német Császárságot. |
1873. október 22. | A „három császár szövetsége”. |
1875 | Anglia felvásárolja a Szuezi-csatorna egyiptomi részvényeit. |
1877. január 1. | Viktória királynőt India császárává kiáltják ki. |
1878. június 13.–július 13. | A berlini kongresszus. |
1879. október 7. | A német–osztrák–magyar kettős szövetség. |
1882. május 20. | Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez, mely így hármas szövetséggé alakul. |
1891. május 15. | XIII. Leó pápa kibocsátja Rerum novarum kezdetű enciklikáját. |
1891. augusztus 27. | Francia–orosz szövetség. |
1904. február 4–1905. szept. 5. | Orosz–japán háború. |
1904. április 8. | Anglia és Franciaország megköti az „entente cordiale”-t. |
1905. január 9.–1907. június 3. | Polgári demokratikus forradalom Oroszországban. |
1911. október 26. | Kínában kikiáltják a köztársaságot. |
1912. október 18.–1913. május 30. | Az első Balkán-háború. |
1913. június 29.–július 29. | A második Balkán-háború. |
Tartalomjegyzék
- VILÁGTÖRTÉNET
- Impresszum
- Bevezetés [Salamon Konrád]
- 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
- 1.3. Az eszközkészítő ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
- 1.5. Élelemtermelő ember
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
- 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
- 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.7. A hettita állam története
- 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
- 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.1.10.2. Izrael és Júda
- 2.1.10.3. Fönícia
- 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
- 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
- 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
- 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
- 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
- 2.2.3. A predinasztikus kor
- 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
- 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
- 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
- 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
- 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
- 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
- 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
- 2.2.11. Az Aton-reform
- 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
- 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
- 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
- 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
- 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
- 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
- 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
- 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.3. Az ókori India története
- 2.4. Az ókori Kína története
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
- 5.2. A középkori európai társadalom
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
- 5.2.3. Az ország ura: a király
- 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
- 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
- 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
- 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
- 5.2.8. A gazdaság működése
- 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
- 5.2.10. Művészet és irodalom
- 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.3. A világ képe az 5. században
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
- 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
- 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
- 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
- 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
- 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
- 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
- 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
- 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
- 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
- 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
- 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
- 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
- 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
- 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
- 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
- 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
- 5.7.1. A nagyhatalmak
- 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
- 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
- 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
- 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
- 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
- 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
- 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
- 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
- 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
- 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
- 6.7. Az Európán kívüli világ
- 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
- 7.2. A francia forradalom
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
- 7.6. Forradalmak után
- 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
- 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
- 7.6.3. A krími háború
- 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
- 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
- 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
- 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
- 7.6.8. Itália egyesítése
- 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
- 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
- 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
- 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
- 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
- 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
- 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
- 7.7.3. A Német Császárság
- 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
- 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
- 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
- 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
- 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
- 8.3.4. Az Egyesült Államok
- 8.3.5. Nagy-Britannia
- 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
- 8.3.7. Franciaország
- 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
- 8.3.9. Ázsia
- 8.3.10. A muzulmán térség országai
- 8.3.11. Fekete-Afrika
- 8.3.12. Latin-Amerika
- 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
- 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
- 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
- 8.5.5. Latin-Amerika
- 8.5.6. Afrika
- 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
- 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
- Bibliográfia
- Kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 059 693 0
A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero