Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


625 Az ERM-et (Exchange Rate Mechanism, az európai árfolyam-átváltási mechanizmust) az Európai Közösség 1979-ben vezette be az Európai Monetáris Rendszer részeként annak érdekében, hogy monetáris stabilitást érjenek el. Ebben rögzítették a valutaátváltások kulcsát az ECU-hoz képest. A nemzeti valuták mindkét irányban 2,25%-os sávban mozoghattak (az olasz líra kivételével, amelynek fluktuációját mindkét irányban 6%-ban szabták meg). Az angol font 1992-ben arra kényszerült, hogy elhagyja az ERM-et, tekintettel arra, hogy a devizapiacokon leértékelésére spekuláltak. 1993-ban az ingadozási sávot mindkét irányban 15%-ra szélesítették, tekintettel az angol font és az olasz líra árfolyamával kapcsolatos problémákra. Az ERM II 1999-ben váltotta fel elődjét. Az abban részt vevő valuták továbbra is ±15%-os sávban ingadozhatnak az ECU-t felváltó euróhoz képest. (Kivéve, ha a tagállamok önként ennél szigorúbb feltételeket vállalnak magukra.) Dánia és hét – az EU-hoz 2004-ben csatlakozott – állam (Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) valutája vett részt benne. Időközben mindannyian, utolsóként Litvánia, amely 2015. január elsején csatlakozott az euróövezethez, elhagyták az ERM II-t és az euróövezet részévé váltak. Tekintettel arra, hogy az euróövezethez történő csatlakozást megelőzően legalább két esztendőt kell egy valutának az ERM II-ben töltenie és arra, hogy az ingadozási sáv igen széles, s annak így könnyű megfelelni, nehéz megérteni, miért nem csatlakoztak még más új EU-tagállamok az ERM II-höz. Mindenesetre az euróövezet jövőjével kapcsolatos érzékelt bizonytalanság miatt további államok inkább csak gondolkoztak az ERM II-höz történő csatlakozás lehetőségéről. Közülük kivételt Bulgária képezett, amely azonban végül elhalasztotta csatlakozását.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave