Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár

abszolút eljárási szabálysértés

Az abszolút eljárási szabálysértés más néven abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az abszolút eljárási szabálysértéseket a Be. taxatíve felsorolja (373. §). Ezen hatályon kívül helyezési okok bármelyikének fennállása esetén a másodfokú bíróságnak nincsen mérlegelési jogköre, a törvény kötelezővé teszi számára az első fokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését (kasszatórius jogkör). Ennek megfelelően a másodfokú bíróság:

hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti:
1. a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem miatt (azonban amennyiben az elkobzásra, vagyonelkobzásra, polgári jogi igény megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezéssel szemben nem jelentettek be fellebbezést, ezen rendelkezést érintően az ítéletet a másodfokú bíróság ebben az esetben is hatályban tartja – hiszen ezen járulékos kérdések mikénti eldöntését a fenti büntethetőséget megszüntető okok nem befolyásolják),
2. ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet,
3. ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el,
4. ha a cselekményt már jogerősen elbírálták (res iudicata, vö.: 6/2009. Büntető jogegységi határozat);
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha:
1. a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen [Be. 240. § (1) bekezdés]. Kivétel: ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia,
2. az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
3. a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
4. a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Kivételek:
  - amennyiben az ítéletet a vádlott vagy a védő távollétében hozta meg az elsőfokú bíróság, akkor a felmentő ítéletet vagy az ítélet felmentő részét ezen okból nem kell hatályon kívül helyezni,
  - amennyiben az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a cselekményt ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek, a védő részvételének hiánya miatt nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének,
  - amennyiben a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna [a Be. 242. § (1) bek. b) pontjára figyelemmel a Be. 46. §-ában foglaltak alapján], az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni,
    - ha az ügyész eredetileg is olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, vagy
    - ha a bíróság az első fokú eljárás során megállapította a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét.
  (Amennyiben tehát az első fokú eljárás során nem merült fel a fentiek szerint a bűncselekmény tárgyi súlyából fakadó kötelező védelem szükségessége – arra csupán a másodfokú bíróságnak a deliktum minősítése kérdésében elfoglalt eltérő álláspontja adott alapot –, nem kell hatályon kívül helyezni az elsőfokú bíróság ítéletét ezen az alapon.)
5. a bíróság a fenti I. pontban meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
6. a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében
1. az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy
2. az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes;
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és
1. az iratokat az ügyésznek megküldi, ha az ügyész a lemondás a tárgyalásról külön eljárást (Be. XXVI. fejezet) a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta,
2. az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a lemondás a tárgyalásról külön eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.

A fenti döntéseket a másodfokú bíróság alapvetően tanácsülésen hozza meg.

[index]

Tartalomjegyzék

Büntetőjogi fogalomtár
Impresszum
Rövidítések jegyzéke
chevron_rightBüntetőjog
- A, Á
- B
- C
- CS
- D
- E, É
- F
- G
- Gy
- H
- I
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U
- Ü
- V
- Z
chevron_rightBüntetőeljárás-jog
- A, Á
- B
- Cs
- D
- E, É
- F
- G, Gy
- H
- I, Í
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U, Ú
- Ü, Ű
- V
- Z
Jogszabálymutató
Index

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

Jogtudomány

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero