A büntetőeljárásban a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett kártérítési igény, azaz a polgári jogi igény elbírálása. A büntetőügyekben eljáró bíróság a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt is elbírálhatja, a büntetőjogi felelősség kérdésében való döntéssel együtt dönthet a vádlott polgári jogi felelősségéről is. Ebben az esetben a büntetőeljárás keretei között egy „csökevényes” polgári eljárás is folyik, amelynek során – ha az adott kérdésről a Be. nem rendelkezik – a Pp. szabályai alkalmazandók. Amennyiben a Pp. szabályai összeférhetetlenek a büntetőeljárás jellegével, úgy azok nem alkalmazhatók (például beszámítás, egyezség stb.). Annak, hogy a jogalkotó lehetővé teszi a büntetőügy elbírálásával együtt a polgári jogi igényről való döntést is, a pergazdaságosság az elsődleges indoka. A sértett már a nyomozás során is bejelentheti, hogy a bűncselekmény következtében keletkezett igényét érvényesíteni kívánja a terhelttel szemben, de annak előterjesztésére a bírósági eljárásban jogosult mindaddig, amíg a bíróság határozathozatal céljából vissza nem vonul, lényegében a bizonyítási eljárás lezárását követő és a határozathozatalt megelőző felszólalása keretében. Polgári jogi igényt a sértetten és – halála esetén – örökösén kívül az ügyész is érvényesíthet a Pp. szabályai szerint. Az így érvényesített polgári jogi igényről a bíróság vagy érdemben dönt (helyt ad vagy elutasítja), vagy az igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. Lásd még: magánfél, polgári jogi igény, bírósági eljárás.