Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


idézés
A hatóság rendelkezése arról, hogy az abban megnevezett személy – a közölt minőségben, meghatározott helyen és időpontban – az eljárási cselekménynél kötelezően jelenjen meg. A megjelenés elmulasztása a törvény szerint különféle jogkövetkezményekkel (rendbírság, elővezetés stb.) járhat.
Idézést küldenek a vádlottnak (főszabály szerint vádlott nélkül nincs tárgyalás, kivételt jelent a távollévő terhelt esete), kötelező védelem esetében a védőnek (elméletben nélküle sincs tárgyalás) és mindenkinek, akinek megjelenése kötelező a tárgyaláson (tanú, szakértő, tolmács).
Az idézés tartalmi kellékei: Az idézésnek tartalmaznia kell:
  • hol, mikor, milyen minőségben jelenjen meg a megidézett;
  • a távolmaradás következményeit;
  • az idézés, illetőleg az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható időtartamát (órákban);
  • továbbá, ha az idézés a vádirat után történik, akkor a vádlott nevét és a bűncselekmény megjelölését; továbbá közölni kell, hogy az érintettet melyik bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság idézi. Írásbeli idézésben ezeken túl szükséges még a hatóság megnevezése, keltezés, aláírás és a bélyegző lenyomata.
Az idézés lehetséges módjai:
  1. írásban: zárt iratban;
  2. szóban: a hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával;
  3. rövid úton történő idézést az idő hiánya alapozza meg például távbeszélő, telefax, számítógép vagy sajtóhirdetmény útján (A sajtóhirdetményt az érdekeltek nagy száma indokolhatja. Ez esetben csak a sértetti kört jelölik meg, a konkrét neveket nem lehet közölni.);
  4. katonát katonai bűncselekmény esetén főszabály szerint elöljárója útján kell megidézni/értesíteni. (Kivételt jelent, ha a megidézettnek/értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. Ez esetben közvetlenül történik a közlés.);
  5. kiskorú esetén a gondozót kell értesíteni, hogy gondoskodjék a kiskorú megjelenéséről. A 14. életévét be nem töltött kiskorút a gondozója útján kell idézni/értesíteni;
  6. előállítás útján a rendőrségi fogdában vagy büntetés-végrehajtási intézetben fogva lévő személyt;
  7. javítóintézet igazgatója útján a javítóintézetben fogva lévő személyt;
  8. rendbírsággal lehet megidézni a határnapot mulasztó védőt, tanút, szakértőt;
  9. rendőri elővezetéssel, illetve rendőri útba indítással lehet megidézni a határnapot mulasztó terheltet és tanút;
  10. ügyészt a tárgyalási jegyzék megküldésével kell értesíteni.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave