MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
kizárás
Az eljáró hatóság tagjainak kizárására vonatkozó szabályok azt biztosítják, hogy mindenki ügyében független és pártatlan hatóságok járjanak el. A kizárási szabályok tehát az ügyek elintézésének tárgyilagosságát, elfogulatlanságát, illetve a személyes befolyástól mentes eljárást, továbbá az eljárási funkciók megoszlása garanciáinak érvényesülését hivatottak szolgálni.
Kizárási okok: azok az életbeli viszonyok, körülmények, amelyek a konkrét bűnügyben a hatóság döntéseit befolyásolhatják, illetve alkalmasak arra, hogy a közvéleményben ilyen meggyőződés alakuljon ki. Az általános kizárási okok mindenféle hatóságra, illetve annak tagjára (bíró, ügyész, nyomozó) vonatkozhatnak; a különös kizárási okok pedig az egyes hatóságokra nézve külön tartalmaznak kizárási okokat.
Bíróként nem járhat el:
- aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt;
- aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e [a)–d): abszolút kizárási okok: azaz nem mérlegelhetők];
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [e): relatív kizárási ok: azaz eldöntése szubjektív mérlegeléstől függ]. A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a nyomozási bíróra is alkalmazni kell.
Az általános (abszolút és relatív) okokon túlmenően a bírákra további speciális rendelkezések is vonatkoznak:
- a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el;
- a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett;
- a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat, illetőleg a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett;
- a perújítás elrendelése folytán megismételt első fokú vagy másodfokú eljárásból az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vesz,
- a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. Az előzőkben felsorolt eljárásokból az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.
Ha az abszolút kizárási okok a bíróság elnökével vagy elnökhelyettesével szemben forognak fenn, akkor az adott bíróság tagjai nem járhatnak el az ügyben. Ez a rendelkezés a Kúriára nem vonatkozik.
A bírákra vonatkozó kizárási eljárás kétféleképpen történhet. Ha a kizárási okot a bíró maga jelenti be vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be, akkor az ügy érdemében a továbbiakban nem járhat el, semmilyen eljárási cselekményt az adott ügyben nem végezhet. Ilyenkor a bíróság elnöke más bíróra szignálja az ügyet. Ha az eljárás más résztvevői (ügyész, terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, valamint ezek képviselője) jelentenek be a bíróval szemben kizárási okot, akkor a kizárás elintézéséig a bíró eljárhat, ügydöntő határozat meghozatalában azonban nem vehet részt. A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz. A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.
Az ügyész kizárása: a büntetőügyben ügyészként nem járhat el:
- aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint képviselőjük vesz részt, vagy vett részt, illetve ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, valamint szaktanácsadó vesz részt;
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte.
Az ügyészre vonatkozó kizárási eljárás: az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el. A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti. Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de – az elfogulatlanság kizárási ok kivételével – a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti. Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője határoz.
A nyomozó hatóság tagjának kizárása: a büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el:
- aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt;
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
A perújítás során elrendelt nyomozásból a nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva.
A nyomozó hatóság tagjaira vonatkozó kizárási eljárás: ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de kényszerintézkedést nem alkalmazhat.
A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az illetékes ügyész határoz.
A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályok irányadók a jegyzőkönyvvezető kizárására is.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
