MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
közvetítői eljárásra utalás
A közvetítői eljárásra utalás a legújabb lehetőség a Be.-ben, amely lehetőséget ad a bírói útról való elterelésre. 2007. január 1-jétől – megfelelve az Európai Unió Tanácsa a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló 2001/220/IB számú 2001. március 15-ei kerethatározatában foglaltaknak – a személy elleni, a közlekedési, illetve a vagyon elleni, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt az ügyész vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja. Erre az intézkedésre a büntetőeljárás során egyszer van lehetőség, tehát ha az ügyész már közvetítői eljárásra utalta az ügyet, de az nem járt eredménnyel, a bírósági eljárás során nem kerülhet sor ismét a közvetítői eljárásra utalásra. Hivatalból sem az ügyész, sem a bíróság nem alkalmazhatja ezt a megoldást, kizárólag a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal. További feltétel, hogy
- a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
- a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
- a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
- a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.
Amennyiben az ügyész az ügyet közvetítői eljárásra utalja, a büntetőeljárást legfeljebb hat hónapig tartó időtartamra felfüggeszti. A Be. szerint a közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Ennek érdekében a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre, amely alapján a terhelt a bűncselekmény hátrányos következményeinek elhárítására törekszik, jellemzően megtéríti a sértettnek okozott kárt, bocsánatot kér.
A közvetítői eljárás szabályait nem a Be. tartalmazza, hanem a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény. Amennyiben a lefolytatott közvetítői eljárás sikeres volt, és a terhelt teljesítette a megállapodásban vállaltakat, háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmény esetén az ügyész az eljárást megszünteti, míg a három évet meghaladó, de ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény esetén vádat emel, és a bírósági eljárás során lesz lehetőség – a tevékeny megbánás figyelembe vételével – a büntetés korlátlan enyhítésére.
Előfordulhat, hogy a közvetítői eljárás sikeres, hiszen a megállapodás létrejött, s az abban foglaltak teljesítését a terhelt meg is kezdte, de a szolgáltatás természeténél fogva – részletekben teljesítés, huzamosabb időn át vállalt munkavégzés a sértettnek stb. – az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a teljesítés nem fejeződött be. Ez esetben az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.
Közvetítői eljárásnak a tárgyalás előkészítése során és a tárgyaláson is helye van, ha az ismertetett feltételek fennállnak.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
