Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


relatív eljárási szabálysértés
A relatív eljárási szabálysértés más néven relatív hatályon kívül helyezési ok. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az abszolút eljárási szabálysértések zárt katalógusába nem tartozó [a Be. 373. § (1) bekezdésének II. pontjában fel nem sorolt], és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására.
Az abszolút eljárási szabálysértésekkel összevetvén a relatív szabálysértéseknek alapvetően három jellegadó ismérvét különböztethetjük meg:
  • a Be. nem rögzíti taxatíve a relatív eljárási szabálysértéseket, így abban a tekintetben, hogy milyen esetek tartozhatnak ide, a Be. a törvényi korlátok között mérlegelést enged a másodfokú bíróságnak,
  • a relatív eljárási szabálysértés a bíróság mérlegelésétől függően eredményezi a kasszatórius jogkör gyakorlását, az elsőfokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását,
  • a relatív eljárási szabálysértések nem szolgálhatnak alapjául felülvizsgálati eljárásnak.
A Be. példálózó jelleggel az alábbi relatív eljárási szabálysértéseket említi:
  • a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették,
  • az eljárásban részt vevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták (amennyiben ugyanakkor mindez a védő vagy a vádlott jogait érinti, a felmentő ítéletet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni).
Nem tartozik továbbá a relatív eljárási szabálysértések körébe, ha az elsőfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave