Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


revízió elve
A revízió (felülbírálat) terjedelme meghatározza, hogy a fellebbviteli bíróság az alsóbb fokú bíróság határozatát milyen korlátok között bírálja felül.
A magyar büntetőeljárásban fő szabályként a teljes revízió elve érvényesül, melynek értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezéssel érintett határozatot és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálja, s a perorvoslati kérelemben foglaltak egyáltalán nem kötik.
A részleges revízió elve a magyar büntetőeljárásban a Be.-ben kifejezetten rögzített esetekben érvényesül, a teljes revízió fő szabálya alóli kivételként. A részleges (korlátozott) felülbírálat elve értelmében a fellebbviteli bíróság a határozatnak csupán a perorvoslattal támadott részét bírálhatja felül, melynek eredményeként a határozatnak a perorvoslattal nem támadott része jogerőre emelkedik (részjogerő). A részleges revíziónak a hatályos Be. alapján három csoportját különíthetjük el:
  • Járulékos kérdések esetén: elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet elrendelése, lefoglalással, polgári jogi igénnyel, bűnügyi költséggel, szülői felügyeleti jog megszüntetésével kapcsolatos rendelkezés. Amennyiben a fellebbezés az ügydöntő határozatnak kizárólag ezen rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak ezt a részét bírálja felül.
  • A vád tárgyává tett bűncselekmények száma szerint: ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, az ügydöntő határozatnak csak az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül, amely ellen fellebbeztek. Következésképpen, az ügydöntő határozatba foglalt egyéb tartalmú rendelkezések esetén szintén a teljes revízió elve érvényesül (így például, amennyiben egy vádlottal szemben három különböző bűncselekmény miatt emeltek vádat, s az elsőfokú bíróság ítéletében két bűncselekmény miatt bűnösségét megállapította, egy deliktum esetében pedig felmentette, s csupán az egyik bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezéssel szemben jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság felülbírálata a fellebbezéssel nem érintett bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezésre is kiterjed, a felmentő rendelkezésre azonban nem).
  • A vádlottak száma szerint: ha az elsőfokú ügydöntő határozat több vádlottról rendelkezik, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részét bírálja felül (kivéve az ún. összefüggő ok fennállása esetén, lásd összefüggő ok).


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave