Az általános szabályok szerint személyi védelemre jogosult a büntetőeljárásban részt vevő tanú, ha védelme másképp nem oldható meg. Ennek kezdeményezésére a személyi védelmet szabályozó 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés értelmében az a nyomozó szerv, az ügyész vagy a bíróság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyik, de a (2) bekezdés szerint az érintett tanú kérelmére vagy hivatalból is kezdeményezhető az intézkedés elrendelése. A személyes védelmet csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni. Ilyennek minősül, ha a tanú a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetőleg büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt el is követhetnek. A személyi védelem rendszeres járőrszolgálattal, technikai eszközzel, folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, védőruházat biztosításával, őrszemélyzettel, illetve, ha a személyvédelem más módja eredményre nem vezet, őrszemélyzettel biztosított személyi védelem elrendelésére jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el. (Be. 98. §)