Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár

tanúzási akadályok

A tanúzási kötelezettség alól a Be. több kivételt ismer. Ezek a kivételek két csoportba sorolhatók. Az egyik az ún. abszolút tanúzási akadályok csoportja. Ezek fennállása esetén a törvény megtiltja a nyomozó hatóságnak, az ügyésznek vagy a bíróságnak a tanú kihallgatását, a tanú nem tehet vallomást. Ebbe a körbe tartozik:

a lelkész, illetve az egyházi személy, akit hivatásánál fogva titoktartási kötelezettség terhel (pl. gyónási titok),
a védő, az olyan információkra nézve, amely mint védőnek jutott a tudomására vagy védőként a terhelttel közölt,
az olyan személy, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
a hatósági tanú, olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyekre titoktartási kötelezettség terheli, feltéve, hogy a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság nem mentette fel,
minősített adatról (korábban: államtitok vagy szolgálati titok) nem hallgatható ki, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést; az ügyész vagy a bíróság megkeresésére a minősítő dönt, hogy a felmentést megadja, vagy a titoktartási kötelezettséget fenntartja.

A tanúzási akadályok másik csoportja az ún. relatív tanúzási akadályok. Ebben az esetben a tanú dönti el, hogy kíván-e tanúvallomást tenni vagy él-e a hallgatás jogával és megtagadja a vallomást. A törvény szerint megtagadhatja a vallomást:

a terhelt hozzátartozója;
aki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha hozzátartozóként a vallomást nem tagadta meg;
aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles (ide nem értve a minősített adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget, mert az az abszolút tanúzási akadályok körébe tartozik) és a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét szegné meg, kivéve, ha ezalól a külön jogszabály szerint jogosult titokgazda felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező. [Be. 81. §, 82. § (1) bek., 84. §]

A vallomás megtagadásának jogára hivatkozás nem eredményezi automatikusan, hogy a tanúnak nem kell vallomást tennie. A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz. [Be. 82. § (3) bek.]

[index]

Tartalomjegyzék

Büntetőjogi fogalomtár
Impresszum
Rövidítések jegyzéke
chevron_rightBüntetőjog
- A, Á
- B
- C
- CS
- D
- E, É
- F
- G
- Gy
- H
- I
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U
- Ü
- V
- Z
chevron_rightBüntetőeljárás-jog
- A, Á
- B
- Cs
- D
- E, É
- F
- G, Gy
- H
- I, Í
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U, Ú
- Ü, Ű
- V
- Z
Jogszabálymutató
Index

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

Jogtudomány

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero