Azt a testi, illetve szellemi képességet értjük tanúzási képességen, amelyek birtokában a tanú a látott, hallott, érzékelt, tudomására jutott tényekről, adatokról, eseményekről hitelt érdemlően tud vallomást tenni. A tanúzási képességnek a Be. két korlátját ismeri. Az egyik az életkor. Tanúként rendszerint olyan személy hallgatható ki, aki a tanúvallomás megtételekor már elmúlt tizennégy éves. Aki éppen betöltötte vagy ennél fiatalabb, csak kivételesen, abban az esetben hallgatható ki, ha az általa szolgáltatott, vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. Az ilyen személyt a vádemelést megelőzően csak a nyomozási bíró hallgathatja ki. A másik korlát a tanú szellemi vagy egyéb állapotában rejlik. Akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás, nem hallgatható ki tanúként. Aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó hozzájárul. A törvényes képviselő vagy a kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó a tanú érdekében ügyvédet hatalmazhat meg. [Be. 86. § (1)–(2) bekezdés]