Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


ügyész diszkrecionális jogköre
A nyomozás befejezését követően az ügyész nem köteles vádat emelni. Széles körű mérlegelési lehetősége van, amely biztosítja, hogy az ügy és a terhelt személyére tekintettel a leginkább megfelelő intézkedést alkalmazza. A magyar Be. rendelkezései szerint az ügyész az eljárás ezen szakaszában megszüntetheti a nyomozást (akár megrovás alkalmazásával), elhalaszthatja vagy részben mellőzheti a vádemelést, továbbá az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja. Ha a vádemelés mellett dönt, az egyes külön eljárások feltételeinek fennállása esetén választhat, hogy a tárgyalás mellőzése, bíróság elé állítás vagy a tárgyalásról lemondás szabályai szerint viszi az ügyet bíróság elé. Amennyiben az egyszerűsített, gyorsított eljárások kezdeményezésére nincs lehetőség, akkor emelhet vádat az ügyész a „normál” eljárási szabályok szerint. A vádemelés módjára vonatkozóan lásd még a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 66. §-ában foglaltakat.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave