Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


vádelejtés
Az ügyész egyoldalú nyilatkozata, amellyel a bíróság tudomására hozza, hogy nem kívánja az eljárás folytatását. Az ügyésznek akkor kell elejtenie a vádat, ha a bizonyítás eredménye alapján az állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. A vád elejtését az ügyész indokolni köteles, az indokok helytállósága, megalapozottsága azonban a bíróság döntését nem befolyásolja: vádelejtés esetén – ha a sértett pótmagánvádlókénti fellépésének nincs helye – az eljárást meg kell szüntetni. Vádelejtésre mindaddig lehetőség van, amíg a bíróság határozathozatal céljából történő tanácsülésre vissza nem vonul. Amennyiben viszont az ügyész a vád képviseletét a pótmagánvádlótól vagy a magánvádlótól vette át, a vádat nem ejtheti el, csupán a vád képviseletétől elállhat. Ekkor a vád képviseletére ismét a pótmagánvádló vagy a magánvádló lesz jogosult. Lásd még: rendelkezés a váddal.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave