A vádfunkció feladata az állami büntetőigény érvényesítése. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb eljárási cselekmények a vádemelés és a vádképviselet. A vádfunkció érvényesülése az egyes eljárásokban több-kevesebb biztosítékkal körülbástyázott vádelv következménye. A vádfunkciót (vádat) az ügyész (közvádló), a magánvádló vagy a pótmagánvádló gyakorolja. A vád az állam büntető igénye, amelyet az arra jogosult személy (vádló) meghatározott személlyel szemben (vádlott) a bíróság előtt azért érvényesít, mert megalapozott a gyanú, hogy ennek a meghatározott személynek meghatározott magatartása bűncselekmény törvényi tényállását valósította meg. A vádemelés az eljárás előkészítése során összegyűjtött adatok alapján annak kijelentése, hogy a vádló az állami büntetőigényt érvényesíteni akarja. A törvényesen emelt vád a bírósági eljárás alapfeltétele. A vádemelés rendszerint írásban (vádirat) történik, különleges esetekben szóban. A vádképviselet folyamatos tevékenység, amelyet a vádló az egyes eljárási cselekmények kapcsán különböző formában (például indítvány, észrevétel, részvétel stb.) fejt ki. Végső aktusa a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kialakított és rendszerint a vádbeszédben kifejtett végindítvány.