MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
védő
A védő széles körű jogosítványokkal felruházott önálló főszemély (ügyfél), aki a terhelt érdekében, de nem feltétlenül a terhelt akaratának megfelelően jár el, és eljárásjogi feladatait a terhelt érdekében akkor is köteles teljesíteni, ha maga a terhelt védelmi jogosítványaival nem él.
Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd, illetve európai közösségi jogász járhat el. A terhelt érdekében több védő is eljárhat. Ha a terhelt érdekében több védő jár el, közülük a hivatalos iratokat a vezető védőnek kell kézbesíteni, jogorvoslati nyilatkozatra és perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. (Vezető védőnek mindaddig, amíg a védők egybehangzóan mást nem jelölnek meg, az ügyben meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni.)
Több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. Ezt az érdekellentétet mindig az éppen akkor eljáró hatóságnak kell vizsgálnia.
Ügyvédjelölt ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként a vádirat benyújtásáig, valamint a helyi bíróságon járhat el. Törvényszéken, ítélőtáblán, illetve a Kúrián ügyvédjelölt nem járhat el.
Nem lehet védő:
- a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és képviselőjük, valamint ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója;
- aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes;
- aki az ügyben szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt;
- aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha nem volt kihallgatható, illetve ha a tanúvallomást megtagadta;
- aki az ügyben terheltként vesz részt.
A tanú érdekében eljáró ügyvéd ezzel egyidejűleg nem lehet védő. A védő kizárásáról a bíróság határoz.
A védelem típusai:
- fakultatív védelem, azaz a terhelt érdekében az eljárás bármely szakában védő járhat el; illetve
- kötelező védelem, amikor mindenképpen kell védő a büntetőeljárásba. (A kötelező védelem esetei:
- ha törvény 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel az adott bűncselekményre;
- ha a terheltet fogva tartják;
- ha a terhelt süket, néma, vak vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül kóros elmeállapotú;
- ha a terhelt a magyar nyelvet, illetve az eljárás nyelvét nem ismeri;
- ha a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni; ha e törvény erről külön rendelkezik.)
Megbízott (meghatalmazott) védő számára meghatalmazást a terhelt, törvényes képviselője, nagykorú hozzátartozója, konzuli tisztviselője adhat. Kirendelt védelem esetén a hatóság rendeli ki a védőt. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni. A kirendelés hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak.
A kirendelés, illetve a meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a különleges eljárásokra is. A védő kirendelése akkor is az eljáró hatóság határozata folytán veszti hatályát, ha a kirendelés törvényi oka megszűnt.
A védő köteles:
- a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni;
- a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni;
- a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni;
- a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.
A védő jogai: A védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet.
A terhelt jogait a védője külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
