Fizikai erőbehatás, ami a passzív alany akaratának megtörését vagy hajlítását célozza. Az erőszakot mint elkövetési módot a jogalkotó a törvényi tényállásokban a fenyegetéssel együtt, alternatív elkövetési módokként szabályozza. Megkülönböztethető dolog elleni erőszak és személy elleni erőszak is. A bűncselekményi tényállásokban, ahol az elkövetési magatartás a passzív alany kényszerítésében merül ki, csak a személy elleni erőszak a tényállásszerű, még akkor is, ha a törvény az erőszak kifejezést használja. A személy elleni erőszak (ami a passzív alany teste ellen irányul) lehet közvetlen vagy közvetett is, ez utóbbi esetben az erőszakos ráhatás valamely dologra irányul, de a dologról közvetlenül átháramlik az adott személy testére (például ajtó rányomása valakire). [Btk. 139. § (1) bek., Btk. 140. § (1) bek., Btk. 174. §, Btk. 174/A. § a) és b) pont, Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 175/B. § (3) bek. b/1. pont, Btk. 176. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek., Btk.197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek., Btk. 207. § (3) bek. b) pont, Btk. 211. § a), b) és e) pont, Btk. 227. §, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 242/A. § (1) bek., Btk. 246. § (2) bek. b) pont, Btk. 261/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 262. § (1) bek., Btk. 271/A. § (1) bek., Btk. 273. § (1) bek., Btk. 321. § (1) és (2) bek., Btk. 322. § (1) bek. b) pont, Btk. 323. § (1) bek., Btk. 327. § (2) bek. a) pont, Btk. 352. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (1) bek. b) pont] Lásd még: dolog elleni erőszak.