Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


közszemlére tesz
A bírói gyakorlat szerint közszemlére tétel akkor valósul meg, ha az elkövetési tárgyat (tiltott jelképet) nyilvános, illetve olyan helyen helyezik el, ahol általában emberek járnak, és így az elkövetési tárgy észlelése előre meg nem határozható több egyén vagy pedig nagyobb számú, meghatározott személy számára válik lehetővé. Nem feltétlenül szükséges tehát a közszemlére tétel megvalósulásához, hogy az elkövetési tárgyat mások ténylegesen is észleljék, elégséges az elkövetési tárgy olyan helyen és módon történő elhelyezése, amely általában hozzáférhetőséget eredményez, amikor az elkövetési tárgy az emberek előre meg nem határozott köre, tehát bárki számára hozzáférhetővé válik. [Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont]
BH1996. 186. A horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy nagyváros lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére többen észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő [Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont].


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave