Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


C) Bizonyítási teher

A bizonyítási teher a hírnév- és becsületsértési perekben általában a közlőn nyugszik, akinek hírnévsértés miatt indult eljárásban bizonyítania kell állítása igazát, becsületértési ügyben pedig azt, hogy véleménye nem volt szélsőségesen megalapozatlan, esetleg valós ténybeli alapja is volt. Létezik azonban egy speciális büntetőjogi szabály, amely alapján rágalmazási, becsületsértési vagy kegyeletsértési ügyekben a valóság bizonyításának csak akkor van helye, ha a vitatott tény „állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta” (Btk. 229. §, 1978-as Btk. 182. §). Az általános gyakorlat szerint a közérdekű ügyekben tett kijelentések valóságtartalma bizonyítás tárgya lehet (BH2000. 285., BH2008. 81.). Kizárt ugyanakkor a bizonyítás a ténybeli alapot nélkülöző vélemények esetében (pl. a „női becsületet érintő gyalázkodó jellegű kijelentések kapcsán”, l. BH2007. 365.).

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave