Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A sajtószabadság negatív és pozitív jellege

A sajtószabadságnak létezik pozitív és negatív jellege is. Az alapjogok tartalmának e differenciálása Isaiah Berlin teóriájára vezethető vissza.137 Berlin az egyén számára biztosított, külső beavatkozás nélküli mozgásteret tekintette a negatív szabadságnak (valamitől, valakitől való szabadság), míg a döntési szabadságot, tehát azt, hogy az egyén saját maga ura legyen, a pozitív szabadságnak (valamire való szabadság). John Rawls is kiemeli, hogy a legtöbb egyén számára nem a szabad polgárjogi státus, hanem a szabadság gyakorlati élvezete fontos.138 A sajtószabadság vonatkozásában a negatív jelleg a médián keresztüli kommunikáció külső beavatkozástól való mentességét jelenti, míg a pozitív jelleg azon érdek védelmét, hogy a média tartalmaihoz bárki szabadon hozzáférhessen, illetve a média tartalmai sokszínűek legyenek, és sokféle véleményt mutassanak be (ezt nevezhetjük tájékozódáshoz való jognak). Azaz, míg a negatív jelleg (negatív szabadság, a külső erők általi ʻbékén hagyatás’) a média joga, addig a pozitív jelleg a média közönségének érdekeit szolgálja, és abból fakadóan a médiára bizonyos közérdekű kötelezettségek hárulnak. A két – egymással látszólag ellentétes – jelleg jogi szabályozás általi együttes figyelembevétele, a jogok és kötelezettségek meghatározott egyensúlya határozza meg a sajtószabadság mint alapjog tartalmát, illetve körvonalait.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave