Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


A nyilvántartásokkal szembeni követelmények

A nyilvántartásokkal szemben minden korban megfogalmazódtak bizonyos elvárások mind alanyi oldalról (a nyilvántartások működtetője részéről), mind pedig tárgyi oldalról (azon személyek felől, akikre nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz). A korai államok nyilvántartásával szemben minden bizonnyal még „csak” a megbízhatóság, az alacsony költségvonzat és a könnyű alkalmazhatóság volt a követelmény. Ezek az igények ma is természetes módon fogalmazódnak meg a nyilvántartásokkal szemben, viszont kiegészültek azokkal, amelyeket részben a technológia fejlődése és a nyilvántartási rendszerek nélkülözhetetlen szerepe, részben pedig a személyiségi jogok védelmének korábban nem tapasztalt módon történő előtérbe kerülése idézett elő. Általánosságban elmondható, hogy a különböző, a nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények és elvárások nagyrészt annak a függvényében fogalmazódtak meg, hogy az egyes államok a feladataik ellátása során milyen mértékben kellett hogy támaszkodjanak az adatbázisok tartalmára. Megvizsgálva az állami funkciókat és feladatokat, tendenciaként figyelhető meg az állami feladatok körének szélesedése, és az, hogy az állam a társadalmi lét egyre több szférájában van jelen, az államnak, az egyes állami szerveknek a rendeltetése pedig nem csupán a puszta jelenlét, hanem lényegesen több annál, konkrét feladatokat is el kell látniuk. Az állami szerepvállalás mértéke tehát folyamatosan változik, és erősödik az állam szolgáltató jellege, így az állami szerveknek egyre növekvő mennyiségű információra van szükségük. Ennek az információigénynek a kielégítését segítik az olyan területekre is kiterjedő adatbázisok, amelyek korábban még nem kerültek az állami szervek látókörébe.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave