Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


A rendvédelem és a rendészet fogalmi kettőse az alkotmányos rendelkezések tükrében

A korábbi Alkotmány egyaránt ismerte a „rendészet” és a „rendvédelem” kifejezéseket. A hatályos Alaptörvény (a korábbitól eltérően) immár nem használja a „rendészeti szerv” fogalmat, azonban megőrizte a „rendvédelmi szerv” kifejezést. A rendvédelem törvényi szinten a régi honvédelmi törvény V. fejezetében jelent meg először, majd az Rtv. is átvette a rendőrség meghatározása során („állami fegyveres rendvédelmi szerv”). Ezelőtt mint tudományos-szakmai kifejezés volt csak jelen.160 A korábbi Alkotmány VII. Fejezete alkotmányos rangra emelte az addig „csak” egyes törvényekben szereplő rendvédelem, rendvédelmi szerv fogalmat. Az Alkotmány nem határozta meg ennek jelentését, és nem is tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek segítségével egyértelműen elhatárolható, megkülönböztethető lett volna a klasszikusabb rendészet kifejezéstől.161 Maga a rendvédelmi szerv megnevezés is „alkotmányos utánkövetés” módjára került be, előbb a fejezet címébe, majd a kormány irányítási jogkörei közé, ahol sokáig a dogmatikailag helyes terminus, a rendészeti szervek kifejezés szerepelt. Igaz, nem szerencsés szövegkörnyezetben, hanem a következő módon: „rendőrség [sic!] és a rendészeti szervek”, ami azt sugallhatta, hogy a rendőrség nem rendészeti szerv, holott az. Az Alaptörvény a rendvédelmi szerv kifejezést a megelőző védelmi helyzet kapcsán használja: „A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be [...]”.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave