Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Az egység–többség–halmazat kérdéseiről általában

Amennyiben az elkövető egy bűncselekményt követett el, egységről, több bűncselekmény megvalósítása esetén többségről beszélünk. Ha az utóbbi esetben a több bűncselekményt egy eljárásban bírálják el, halmazat jön létre. Több ugyanolyan bűncselekmény halmazata esetén használatos a rendbeliség terminológiája is. (Így például három rendbeli lopás vétsége = három lopás vétsége halmazatban.) Az egység–halmazat kérdése egyrészről elsősorban a bíró szempontjából lényeges minősítési probléma, másrészt mind a bíróság, mind a terhelt számára igen fontos büntetéskiszabási tényező. Halmazat esetén ugyanis a kiszabható büntetés a legtöbb esetben a halmazatban levő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének a felső határa a felével emelkedik (lásd később), így a bíró az immár magasabb büntetési tételkeret között fogja kiszabni a büntetést. A többszörös bűnhalmazat ezen túlmenően a büntetés kiszabása során súlyosító körülmény. Végül nem elhanyagolható szempont az a közismert tény sem, hogy az egység–halmazat kérdésében való állásfoglalás a bűnügyi statisztika mutatóira is jelentős hatást gyakorolhat. {Így például ha a terhelt a zsúfolt szórakozóhelyen 8 napon belül gyógyuló sérülést okozva bántalmazza két haragosát, a garázdaság (Btk. 339. §) mellett két rendbeli könnyű testi sértés vétségét [Btk. 164. § (2) bek.] is megvalósítja, így a statisztikákba is három újabb bűncselekmény kerül}.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave