Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A járművezetéstől eltiltást az 1971. évi 28. tvr. vezette be, a foglalkozástól eltiltás köréből vált ki mint speciális, önálló mellékbüntetés. Az új mellékbüntetés beiktatását indokolta a közlekedés rohamos fejlődése, a közlekedési balesetek és bűncselekmények számának emelkedése, a járművezetés fokozott veszélyessége. Alkalmazási köre a mainál szűkebb volt. Azzal szemben lehetett alkalmazni, aki a jogszabály szerint engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével vagy az azokban való járatlanság következtében követett el bűncselekményt. Feltétel volt az is, hogy a törvény Különös Része kötelezővé, illetőleg lehetővé tegye e mellékbüntetés alkalmazását. A halálos közúti baleset gondatlan okozása esetén például lehetséges volt a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésként történő alkalmazása, szándékos veszélyeztetés esetén azonban a törvény kötelezően írta elő kiszabását. A mellékbüntetés legrövidebb tartama hat hónap lehetett, mellyel gyakoribb alkalmazását kívánták előmozdítani. Az 1978. évi IV. törvény a mellékbüntetések, a 2009. évi LXXX. törvénnyel történt módosítást követően pedig a büntetések között helyezte el a járművezetéstől eltiltást. Alkalmazása bírói mérlegeléstől függő, kötelező esetét az 1978. évi Btk. nem szabályozta. A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tartó vagy végleges hatályú lehetett, a határozott idejű eltiltás legrövidebb tartama egy évben, leghosszabb tartama tíz évben került megállapításra.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave