Magyar büntetőjog - általános rész
1.3. Kivételek a visszaható hatály tilalma alól
- A büntetőtörvény visszaható hatályának tilalma alól az egyik kivétel: ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, az új, enyhébb törvényt kell alkalmazni. A tétel alapja annak elismerése, hogy amennyiben az új törvény már nem tekinti a kérdéses cselekményt bűncselekménynek (dekriminalizáció), vagyis a büntetőjogi védelmet a jogtárgytól megvonja vagy mérsékli, akkor se nem célszerű, se nem méltányos a cselekményt büntetni. Ha az ilyen cselekmény miatt büntetést szabna ki a bíróság, azt a társadalom igazságtalannak tartaná, egyébként az ilyen büntetés a társadalom védelmét sem szolgálná.A szabály minden egyszerűsége ellenére felvet néhány magyarázatra szoruló kérdést.A törvény szerint annak a törvénynek van visszaható hatálya, amely a cselekmény elbírálásakor van hatályban. Az „elbírálás” kifejezésen jogerős ügydöntő határozatot kell érteni, de „elbíráláskori” törvény az is, amely a cselekmény első fokú és jogerős elbírálása között volt hatályban.Elképzelhető az az eset, amikor a múltban elkövetett bűncselekmény és az ügy jogerős elbírálása között több törvény volt hatályban, és mindegyik enyhébben értékelte a cselekményt. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy a több enyhébb törvény közül melyik alkalmazandó. A Csemegi-kódex ilyen esetben választási lehetőséget biztosított: a bíróság több, időközben hatályos enyhébb törvény közül a legenyhébbet alkalmazhatta. A hatályos szabályozás ezt a megoldást nem teszi lehetővé: a bíróság csak azt az enyhébb törvényt alkalmazhatja, amely az elbírálás – első vagy másodfokú, de végső soron a jogerős elbírálás – idején volt hatályban. De lege ferenda meggondolandó a Csemegi-kódex megoldása, mert ez felel meg következetesen az enyhébb törvény visszaható ereje alapgondolatának.Meg kell említeni még egy problémát az enyhébb törvény visszaható érvényével kapcsolatban. A magyar törvény szerint az enyhébb törvény alkalmazhatósága megszűnik az ítélet jogerőre emelkedésével. Ha ennél az időpontnál későbben – például a kiszabott büntetés végrehajtása alatt – lép hatályba újabb és enyhébb törvény, azt a magyar jog nem veszi figyelembe. Kétségtelen azonban, hogy ilyen esetben a kiszabott ítélet végrehajtása méltánytalan és céltalan, miután az új törvény szerint az adott cselekmény már nem bűncselekmény, illetve enyhébben büntetendő. A jelen joghelyzetben a méltánytalan és céltalan büntetés és jogkövetkezményeinek törlését csak kegyelmi úton lehet elérni. Az ilyen helyzet kiküszöbölése érdekében helyesebb lenne több külföldi büntetőtörvény példája nyomán felvenni a Btk.-ba egy olyan rendelkezést, amely az enyhébb törvény hatályát kiterjesztené a jogerős ítélet után a büntetés-végrehajtás idejére.Mint az előzőkben láttuk, hatályos törvényünk alapján az enyhébb törvény alkalmazása során a bíróságnak két törvényt – illetve annak rendelkezéseit – kell egybevetni: az elkövetéskori és az elbíráláskori törvényt. Az egybevetés eredményeként azonban nem elegyítheti a két törvény enyhébb rendelkezéseit, közülük csak az egyiket alkalmazhatja. Az enyhébb törvény minőségét pedig mindig a konkrét ügy és az elkövető szempontjából kell elbírálni. Lehetséges ugyanis, hogy például az új törvény szerint a szankció enyhébbé, az elévülési idő viszont hosszabbá vált. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy az elítélt szempontjából az ítélet összes jogkövetkezményét vizsgálva, azok összhatásaként melyik az enyhébb törvény.
- A visszaható hatály tilalma alóli másik kivételt – összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésével – a Btk. 2. § (3) bekezdése fogalmazza meg: a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények elbírálásakor az új törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni, ha az adott cselekmény az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. „A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények” például a háborús bűncselekmények, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények.
Tartalomjegyzék
- MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
- Impresszum
- Előszó
- Első rész: Büntetőjog és büntetőjog-tudomány
- I. fejezet: A büntetőjog
- II. fejezet: A büntetőjog-tudomány
- III. fejezet: A magyar büntetőjog fejlődése a 19–20. században
- IV. fejezet: A jogállami büntetőjog alapelvei
- Második rész: Jogszabálytan
- I. fejezet: A büntetőtörvény
- II. fejezet: A büntető jogszabály értelmezése
- III. fejezet: A büntetőtörvény hatálya
- IV. fejezet: A nemzetközi bűnügyi együttműködés – kitekintés
- 1. Bevezetés
- 2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok az Nbj. alapján
- 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján
- 4. A külföldi ítélet érvénye
- 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2012. évi CLXXX. törvény alapján
- 1. Bevezetés
- Harmadik rész: Bűncselekménytan
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- 1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása
- 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban
- 3. A törvényi bűncselekmény-fogalom
- 3.1. A cselekmény
- 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége
- 3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége
- 3.4. A bűnösség
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19–20. században
- 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban
- 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint
- 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban
- 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.1. A cselekmény
- 4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása
- II. fejezet: Tényállástan
- III. fejezet: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
- IV. fejezet: A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan)
- V. fejezet: A bűncselekmények elkövetői
- VI. fejezet: A bűncselekményi egység és halmazat
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- Negyedik rész: A büntetőjogi jogkövetkezmények tana
- I. fejezet: A büntetés elméleti kérdései
- II. fejezet: Jogkövetkezmények a büntetőjogban
- III. fejezet: A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer
- IV. fejezet: A büntetések
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai
- 1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 2. Az elzárás
- 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók
- 4. A közérdekű munka
- 5. A pénzbüntetés
- 6. A foglalkozástól eltiltás
- 7. A járművezetéstől eltiltás
- 8. A kitiltás
- 9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
- 10. A kiutasítás
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- V. fejezet: A mellékbüntetés
- 1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása
- 2. A közügyektől eltiltás
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- 2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.4. A közügyektől eltiltás következményei
- 2.5. A közügyektől eltiltás tartama
- 2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása
- 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása
- 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- VI. fejezet: Az intézkedések
- 1. Az intézkedések elméleti kérdései
- 2. Az intézkedések nemei
- 2.1. A megrovás
- 2.2. A próbára bocsátás
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.2.4. Alkalmazási feltételek
- 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok
- 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése
- 2.2.7. A próbaidő tartama, meghosszabbítása
- 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.3. A jóvátételi munka
- 2.4. A pártfogó felügyelet
- 2.5. Az elkobzás
- 2.6. A vagyonelkobzás
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.6.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.6.4. Alkalmazási feltételek
- 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei
- 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai
- 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás
- 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
- 2.8. A kényszergyógykezelés
- VII. fejezet: A büntetés kiszabása
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- 2. A büntetéskiszabás általános szabályai
- 2.1. A törvényi rendelkezés
- 2.2. A szabadságvesztés-büntetés kiszabása
- 2.3. A büntetés enyhítése
- 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
- 3. A büntetéskiszabás speciális szabályai
- 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- VIII. fejezet: A büntetés végrehajtását kizáró okok
- IX. fejezet: A mentesítés
- X. fejezet: A fiatalkorúak büntetőjoga
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban
- 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése
- 4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről
- 4.3. Tevékeny megbánás
- 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések
- 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél
- 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél
- 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél
- 4.8. Egyéb rendelkezések
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- XI. fejezet: A jogi személyek büntetőjogi felelőssége
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 295 628 2
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt. Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira. A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero