Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


1.3. Kivételek a visszaható hatály tilalma alól

  1. A büntetőtörvény visszaható hatályának tilalma alól az egyik kivétel: ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, az új, enyhébb törvényt kell alkalmazni. A tétel alapja annak elismerése, hogy amennyiben az új törvény már nem tekinti a kérdéses cselekményt bűncselekménynek (dekriminalizáció), vagyis a büntetőjogi védelmet a jogtárgytól megvonja vagy mérsékli, akkor se nem célszerű, se nem méltányos a cselekményt büntetni. Ha az ilyen cselekmény miatt büntetést szabna ki a bíróság, azt a társadalom igazságtalannak tartaná, egyébként az ilyen büntetés a társadalom védelmét sem szolgálná.
    A szabály minden egyszerűsége ellenére felvet néhány magyarázatra szoruló kérdést.
    A törvény szerint annak a törvénynek van visszaható hatálya, amely a cselekmény elbírálásakor van hatályban. Az „elbírálás” kifejezésen jogerős ügydöntő határozatot kell érteni, de „elbíráláskori” törvény az is, amely a cselekmény első fokú és jogerős elbírálása között volt hatályban.
    Elképzelhető az az eset, amikor a múltban elkövetett bűncselekmény és az ügy jogerős elbírálása között több törvény volt hatályban, és mindegyik enyhébben értékelte a cselekményt. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy a több enyhébb törvény közül melyik alkalmazandó. A Csemegi-kódex ilyen esetben választási lehetőséget biztosított: a bíróság több, időközben hatályos enyhébb törvény közül a legenyhébbet alkalmazhatta. A hatályos szabályozás ezt a megoldást nem teszi lehetővé: a bíróság csak azt az enyhébb törvényt alkalmazhatja, amely az elbírálás – első vagy másodfokú, de végső soron a jogerős elbírálás – idején volt hatályban. De lege ferenda meggondolandó a Csemegi-kódex megoldása, mert ez felel meg következetesen az enyhébb törvény visszaható ereje alapgondolatának.
    Meg kell említeni még egy problémát az enyhébb törvény visszaható érvényével kapcsolatban. A magyar törvény szerint az enyhébb törvény alkalmazhatósága megszűnik az ítélet jogerőre emelkedésével. Ha ennél az időpontnál későbben – például a kiszabott büntetés végrehajtása alatt – lép hatályba újabb és enyhébb törvény, azt a magyar jog nem veszi figyelembe. Kétségtelen azonban, hogy ilyen esetben a kiszabott ítélet végrehajtása méltánytalan és céltalan, miután az új törvény szerint az adott cselekmény már nem bűncselekmény, illetve enyhébben büntetendő. A jelen joghelyzetben a méltánytalan és céltalan büntetés és jogkövetkezményeinek törlését csak kegyelmi úton lehet elérni. Az ilyen helyzet kiküszöbölése érdekében helyesebb lenne több külföldi büntetőtörvény példája nyomán felvenni a Btk.-ba egy olyan rendelkezést, amely az enyhébb törvény hatályát kiterjesztené a jogerős ítélet után a büntetés-végrehajtás idejére.
    Mint az előzőkben láttuk, hatályos törvényünk alapján az enyhébb törvény alkalmazása során a bíróságnak két törvényt – illetve annak rendelkezéseit – kell egybevetni: az elkövetéskori és az elbíráláskori törvényt. Az egybevetés eredményeként azonban nem elegyítheti a két törvény enyhébb rendelkezéseit, közülük csak az egyiket alkalmazhatja. Az enyhébb törvény minőségét pedig mindig a konkrét ügy és az elkövető szempontjából kell elbírálni. Lehetséges ugyanis, hogy például az új törvény szerint a szankció enyhébbé, az elévülési idő viszont hosszabbá vált. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy az elítélt szempontjából az ítélet összes jogkövetkezményét vizsgálva, azok összhatásaként melyik az enyhébb törvény.
  2. A visszaható hatály tilalma alóli másik kivételt – összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésével – a Btk. 2. § (3) bekezdése fogalmazza meg: a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények elbírálásakor az új törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni, ha az adott cselekmény az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. „A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények” például a háborús bűncselekmények, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave