Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.
• Impresszum
• Bevezetés: A nyelvfilozófia tegnap és ma • Introduction: The philosophy of language, past and present
• chevron_rightTúl Kanton és Fregén
  • chevron_rightFogalmi igazságok • Conceptual truths
    • 1. Analitikus és a priori igaz kijelentések
    • 2. Analicitás és fogalmi igazság
    • chevron_right3. Fogalmi igazság Kant előtt és után
      • 3.1. Leibniz és Kant
      • 3.2. Kant és Frege
    • 4. Az ellentmondás-kritérium
    • 5. Frege-analicitás
    • 6. Kripke-szükségszerűség
    • 7. Következtetés és következmény
    • 8. A fogalmi igazság metaszemantikai elmélete
    • Irodalom
  • chevron_rightA ló fogalma és a természetes nyelvi szemantika • The concept horse and natural language semantics
    • 1. A fregei szemantika
    • 2. Az egy ló szemantikai értéke
    • 3. Egy nominalista szemantika
    • 4. Három ellenvetés
    • 5. Záró megjegyzések
    • Irodalom
  • chevron_rightOntológiai elkötelezettség és a hazug‑paradoxon szemantikailag zárt nyelvekben • Ontological commitment and the liar paradox in semantically closed languages
    • 1. Quine, Wyman és Buridán
    • 2. Ontológiai elkötelezettség Buridán ampliációelméletében
    • 3. Buridán a hazug-paradoxonról egy szemantikailag zárt nyelvben
    • 4. Kvantifikáció és ontológiai elkötelezettség egy „természetes logikában”
    • Irodalom
  • chevron_rightHazug korrespondencia-mondatok egy buridáni rendszerben • Self-defeating correspondence sentences in a Buridan-style system
    • Irodalom
  • A hazug korrespondencia-mondatok buridáni kezelése: Válasz Bodnár Istvánnak • The Buridanian treatment of liar-type correspondence sentences: Reply to István Bodnár
• chevron_rightTúl Wittgensteinen
  • chevron_rightNemzeti és nemzetközi fájdalmak: Töprengések Wittgenstein privátnyelv-kritikájának magyar és orosz fordítása kapcsán • National and international pains: Pondering over the Hungarian and Russian translations of Wittgenstein’s critique of private language
    • 1. Bevezető – a fordítás hűsége és a megértés
    • 2. Wittgenstein privátnyelv-argumentuma lefordítva
    • 3. Nemzetközi privátnyelv-kritika
    • chevron_right4. Privát fájdalmaink magyarul és oroszul
      • 4.1. Privát fájdalmat birtokolni
      • 4.2. Magyar fájdalmak
      • 4.3. Orosz fájdalmak
    • 5. Következtetések – és a kiút
    • Irodalom
  • chevron_rightA kései Wittgenstein a filozófiáról, a filozófiai problémákról és a nyelvről • Later Wittgenstein on philosophy, philosophical problems and language
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az állítás
    • 3. Önmagukért beszélő passzusok
    • 4. A nyelv félreértése
    • 5. A grammatikai vizsgálatok szerepe
    • 6. Mit tegyen az a filozófus, aki elfogadja Wittgenstein metafilozófiáját?
    • 7. A pszichológiai komponens
    • 8. Wittgenstein kudarca
    • Irodalom
  • chevron_rightTőzsér János a kései Wittgenstein filozófiájáról • János Tőzsér on the philosophy of later Wittgenstein
    • Irodalom
  • chevron_rightWittgenstein-értelmezésem védelmében • In defence of my interpretation of Wittgenstein
    • Irodalom
• chevron_rightTúl Chomskyn
  • chevron_rightAz innátizmus színeváltozásai – a filozófiától a genetikáig • Changes in the innatism program – From philosophy to genetics
    • 1. A kiinduló tézis: innátizmus az 1960-as években
    • 2. Apodiktikus érvek az innátizmus mellett
    • 3. Innátizmus és tanulás viszonya: A specifikus és általános mechanizmusok vitái
    • 4. Az általános tanulási működések
    • 5. A kritikus periódus és az elsajátítás természete
    • chevron_right6. Az innátizmus és a genetika viszonya
      • 6.1. Az innátizmus és a fejlődési zavarok összekapcsolása
      • 6.2. Az SLI tényeinek és elveinek megkérdőjelezése
    • 7. Innátizmus és evolúció
    • 8. Az innátizmus sorsa: Vissza a kezdetekhez?
    • Irodalom
• chevron_rightA szón innen és túl
  • chevron_rightÉpítőköve-e a kompozicionális szemantikának a szó? • Are words building blocks in compositional semantics?
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Szóhatár (szószint) nélküli elméletek
      • 2.1. Szétosztott Morfológia
      • 2.2. Minimalista szintaxis
      • 2.3. A felsőfok szemantikája
      • 2.4. Az eddigiek összefoglalása és az új feladat
    • chevron_right3. Kvantorszavak és alkotórészeik
      • 3.1. Az alapprobléma
      • 3.2. Legnagyobb alsó korlát, legkisebb felső korlát
      • 3.3. Mo, mind, is
      • 3.4. Ka és vala/vagy
      • 3.5. Preszuppozíció, nem pedig maga a művelet
      • 3.6. Iterált morfémák
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightEgy filozófiai mítosz John Searle névelméletéről • Philosophers’ myth about John Searle’s theory of proper names
    • 1. Bevezetés
    • 2. Három gyakran elhangzó ellenvetés
    • 3. Szükségszerűség és analiticitás
    • 4. Az előfeltevéses elmélet
    • 5. A fennmaradó ellenvetések hatástalanítása
    • 6. Záró megjegyzések
    • Irodalom
  • chevron_rightIntenzionalitás és felcserélhetetlenség: Az „egyszerű mondatok” bonyolult problémája • Intensionality and lack of substitutivity: The complex problem of “simple sentences”
    • 1. Referenciális szemantika – és amire nem jó
    • chevron_right2. Négy stratégia
      • 2.1. Szemantikai stratégia: bővítsük a szemantikai elmélet ontológiáját
      • 2.2. Szemantikai stratégia: bővítsük a logikai formát indexikus elemekkel
      • 2.3. Pragmatikai stratégia: kezeljük a jelenséget tisztán pragmatikai jelenségként
      • 2.4. Pszichológiai stratégia: válasszuk el egymástól az igazságérték és az intuitív igazságérték kérdését
    • 3. Az „egyszerű mondatok” jelenségének egy lehetséges pragmatikai magyarázata
    • Irodalom
  • chevron_rightMit mond a kell? A normalogika néhány szemantikai és nyelvfilozófiai problémájáról • What does ought say? On some semantic and philosophical problems of the logic of norms
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Pragmatikai elméletek
      • 2.1. Hare elmélete
      • 2.2. Expresszivizmus
      • 2.3. A pragmatikai elméletek kritikája
    • chevron_right3. Szemantikai elméletek
      • 3.1. A deontikus logika mint normalogika
      • 3.2. A koncepció kritikája
      • 3.3. Imperatív logika
    • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0

DOI: 10.1556/9789630599320

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//