Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. • Nyelvtechnológiai kutatások
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightA magyarországi számítógépes nyelvészet történeti áttekintése • A historical overview of computational linguistics in Hungary
  • 1. A kezdetekről
  • 2. A magyar számítógépes morfológia eredményei
  • 3. A magyar számítógépes szintaxis eredményei
  • 4. A magyar korpusznyelvészet eredményei
  • 5. A magyar számítógépes lexikográfia eredményei
  • 6. A magyar számítógépes nyelvészet eredményei a gépi fordítás területén
  • 7. A magyar nyelvtechnológiai kutatások gyakorlati eredményei
  • 8. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
  • 9. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightEgy általános célú morfológiai annotáció • A general-purpose morphological annotation system
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az allomorfalapú annotáció problémái
    • 2.1. Allomorfia
    • 2.2. Szegmentálás
    • 2.3. Fúzió és szuppletivizmus
  • chevron_right3. A kizárólag morfoszintaktikai kategóriákon alapuló annotáció
    • 3.1. Általános annotációs elvek
    • 3.2. Jegy–érték szerkezetek
    • 3.3. Bináris és unáris jegyek: főnevek
    • 3.4. Bináris és unáris jegyek: igék
  • chevron_right4. Formalizmus
    • 4.1. Névszói kategóriák
    • 4.2. Determinánsok
    • chevron_right4.3. Névmások
      • 4.3.1. Főnévi, melléknévi, számnévi névmások
      • 4.3.2. Személyes névmások
      • 4.3.3. Birtokos névmások
    • 4.4. Névutók
    • 4.3. Igék
  • chevron_right5. Képzés és szóösszetétel
    • 5.1. A képzés annotációja
    • 5.2. Szóösszetételek formalizmusa
  • chevron_right6. Alkalmazások
    • 6.1. Morfológiai leírás
    • 6.2. Morfológiai elemzés
    • 6.3. Morfológiai egyértelműsítés
    • 6.4. Tulajdonnév-felismerés (NER) és a főnévi csoportok felismerése (NP-chunking)
    • 6.5. Gyakorisági korpusz
  • Irodalom
  • Függelék
• chevron_rightMagyar főnévi csoportok azonosítása • An NP chunker for Hungarian
  • chevron_right1. Chunk, chunkolás, NP-felismerés
    • 1.1. Meghatározás
    • 1.2. Alkalmazások
  • chevron_right2. A tanulóadatok előállítása
    • 2.1. A feladat
  • chevron_right3. A hunchunk rendszer
    • 3.1. Felügyelt tanulás
    • 3.2. Jegyek
    • 3.3. Maximum Entrópia modell
    • 3.4. Átmenetmodell
    • 3.5. Címkézés
  • chevron_right4. Kiértékelés
    • 4.1. Módszertan
    • 4.2. Eredmények
    • 4.3. A CoNLL feladat
  • 5. További tervek
  • Irodalom
• chevron_rightTulajdonnevek a számítógépes nyelvészetben • Proper nouns in natural language processing
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Mi a tulajdonnév?
    • 2.1. Definíciók
    • 2.2. Típusjelölés
    • 2.3. Köznevesülés és tulajdonnévvé válás
    • 2.4. Metafora és metonímia
    • 2.5. Nyelvek közti eltérések
    • 2.6. Mi a tulajdonnév a számítógépes nyelvészet szempontjából?
  • chevron_right3. A tulajdonnevek formai jellemzői
    • 3.1. A tulajdonnevek terjedelme
    • 3.2. Névtartozékok
    • 3.3. Névelővel kezdődő tulajdonnevek
    • 3.4. Egyeztetés
    • 3.5. Számítógépes nyelvészeti szempontok
  • chevron_right4. A tulajdonnevek osztályozása
    • 4.1. A tulajdonnevek kategóriái a nyelvészetben
    • 4.2. A tulajdonnevek kategóriái a számítógépes nyelvészetben
    • 4.3. A tulajdonnevek metonimikus használata
  • chevron_right5. Speciális számítógépes nyelvészeti problémák
    • 5.1. Normalizáció
    • 5.2. Gépi fordítás
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightAnalógiás tanulás asszociatív memóriamodellel • Analogical learning using an associative memory model
  • 1. Bevezetés
  • 2. Előzmények
  • chevron_right3. Az elméleti modell
    • 3.1. Az emléknyomok erőssége
    • 3.2. Általánosítások
    • 3.3. Érintkezésen alapuló asszociáció
    • 3.5. A modularitás hiánya
    • 3.5. Gátlások
  • chevron_right4. A modell gyakorlati megvalósítása
    • 4.1. A rendszer áttekintése
    • 4.2. A rendszer működése
  • 5. Következtetések és tervek
  • Irodalom
• chevron_rightA mondatoktól a hatóköri relációkig – és vissza • The implementation of the Hungarian scope hierarchy and degree of referentiality
  • 1. Bevezetés: magyar mondatok generálása és elfogadása
  • 2. A referencialitási követelmények és az információs struktúra
  • 3. Mondatok generálása, (intonált) szósorok elfogadása
  • 4. Implementáció
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightTudásalapú koreferencia- és birtokviszony-feloldás magyar szövegekben • Knowledge-based coreference resolution and possessor identification in Hungarian texts
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Koreferenciafeloldás
    • chevron_right2.1. Módszerek
      • 2.1.1. Tulajdonnevek
      • 2.1.2. Határozott névelős köznevek
      • 2.1.3. Névmások
    • 2.2. Kiértékelés
  • chevron_right3. Birtokviszony-feloldás
    • chevron_right3.1. Módszerek
      • Kiértékelés
  • 4. Összegzés, további lehetséges munka
  • Irodalom
• chevron_rightIgék lexikai reprezentációja és a nyelvtechnológia • The lexical representation of verbs and language technology
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Igei lexikai adatbázisok létrehozása
    • 2.1. Az igék lexikai reprezentációja
    • chevron_right2.2. Számítógépes igei lexikai adatbázisok
      • 2.2.1. Kézzel épített adatbázisok
      • 2.2.1. Automatikusan épített igei adatbázisok
      • 2.2.2. Konklúzió
  • 3. Vonzattesztek az X′-elméleteken belül
  • 4. Kompozicionalitás
  • chevron_right5. Szintaktikailag releváns szemantikai igeosztályok azonosítása. Kísérletek
    • 5.1. Adjunktumok szemantikai–szintaktikai funkcióinak leírása és automatikus annotálása
    • 5.2. Szemantikai igecsoportok automatikus kinyerése
  • 6. Egy alkalmazás: igék jelentésegyértelműsítése
  • 7. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightA Budapesti Szociolingvisztikai Interjú lexikai és szintaktikai jellemzői • Lexical and syntactic properties of the Budapest Sociolinguistic Interview
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Lexikai vizsgálatok
    • 2.1. Szókincsgazdagsági vizsgálatok
    • 2.2. Jellemzőszó-vizsgálatok eredményei
    • 2.3. Korpuszok homogenitásának és hasonlóságának vizsgálata
  • chevron_right3. Szintaktikai elemzések
    • chevron_right3.1. Mondathossz
      • 3.1.1. Ragozott igealakok – tagmondatok
      • 3.1.2. A bővítmények száma
    • 3.2. Szófajstatisztika
    • chevron_right3.3. A főnévi csoport
      • 3.3.1. A főnévi csoport feje
      • 3.3.2. Névelők
      • 3.3.3. Jelzős szerkezetek
      • 3.3.4. Birtokos szerkezet
    • 3.4. Topikismétlő névmás
    • 3.5. A hogy-os tagmondat névmási feje
    • 3.6. Vonatkozó mellékmondatok
  • 4. Összefoglalás és további feladatok
  • Irodalom
• chevron_rightA fogalmi metaforák és a szövegstatisztika szerepe a metaforák felismerésében • Conceptual and statistical factors in metaphor identification
  • chevron_right1. A metafora elméleti megközelítései
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. A metafora meghatározása és szerepe
  • chevron_right2. A metaforák feldolgozása
    • 2.1. A kísérleti eredmények ellentmondásai
    • 2.2. Korpuszelemzések eredményei
  • chevron_right3. A korpuszépítés
    • 3.1. A korpuszelemzés módszertani kérdései
    • 3.2. A gold standard korpusz
    • 3.3. Az automatikus azonosításhoz használt szólisták összeállítása
    • 3.4. Eredmények
    • 3.5. Problémás esetek
  • 4. Tanulságok, összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightNyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből • Human language technology and cultural heritage: corpus building from Old Hungarian codicesx
  • 1. Bevezetés: nyelvtechnológia és kulturális örökség
  • 2. A korpusz anyagának összegyűjtése
  • chevron_right3. A korpusz anyagának feldolgozása
    • 3.1. Szkennelés
    • 3.2. Optikai karakterfelismerés
    • 3.3. A betűhű szöveg előállítása
  • 4. Normalizálás
  • 5. Gépi normalizálás
  • 6. Morfológiai elemzés és egyértelműsítés
  • 7. Automatikus vagy manuális?
  • 8. A korpusz felépítése
  • 9. A korpuszlekérdező eszköz
  • 10. További feladatok
  • 11. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightAz ember–gép kommunikáció elméleti–technológiai modellje és nyelvtechnológiai vonatkozásai • A theoretical–technological model of human–computer interaction and its implications for language technology
  • 1. Bevezetés
  • 2. A kommunikáció egy elméleti–technológiai modellje
  • chevron_right3. A korpusz videoannotálásának elvei és egyes tapasztalatai
    • 3.1. A szegmentálás és következményei
    • 3.2. Az arcon és a hanggal közvetített érzelmek lehetséges funkciói
    • 3.3. Együttjárások
  • chevron_right4. Az audioannotálás tapasztalatai. Automatikus prozódiai annotáció
    • 4.1. Az automatikus prozódiai annotáció szerepe
    • 4.1. A beszédtempó annotációja
    • 4.2. A beszéddallam annotációja
  • chevron_right5. Esettanulmány: a nem szándékolt ismétlések multimodális jegyei
    • 5.1. Az esettanulmány vizsgálatának előzményei
    • 5.2. Az egyes markerek együttállása: az interjúalanyok tekintetviselkedése az ismétlés során
    • 5.3. Az ismétlések utáni tartalmas szavak tekintetmintázatai
    • 5.4. A tekintetviselkedés együttállásai
    • 5.5. Az ismétlések viszonya további multimodális markerekkel
  • chevron_right6. A HuComTech korpusz szintaktikai annotációs szintje
    • 6.1. A szintaktikai annotációs szint célkitűzése és szabályrendszerének kialakítása
    • 6.2. A szintaktikai szabályrendszer elemzési alapegységei (az annotáció szintaxisának alapjai)
    • 6.3. Az annotációs szabályrendszer módszere és a kódrendszer
  • chevron_right7. A HuComTech korpusz pragmatikai szempontból: unimodális annotáció
    • 7.1. Elméleti megfontolások
    • 7.2. Az annotáció folyamata
    • 7.3. Várható eredmények
  • chevron_right8. A HuComTech korpusz pragmatikai szempontból: multimodális annotáció
    • 8.1. A multimodális pragmatikai annotáció célja
    • 8.2. Az annotációs rendszer
    • 8.3. Előzetes eredmények
    • 8.1. Kitekintés
  • 9. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKísérletek beszédfelismerők akusztikus modelljének nyelvek közötti átvitelére • Attempts at cross-lingual porting of the acoustic model of speech recognizers
  • 1. Bevezetés
  • 2. Beszédhang-alapú akusztikus modellezés
  • 3. A beszédhang-alapú modellezés gyengeségei
  • 4. Megkülönböztető jegyeken alapuló modellezés
  • 5. Artikulációs jegyek felismerése mesterséges neuronhálókkal
  • 6. A felismerőrendszer és a felismerési eredmények
  • 7. Elemzés
  • 8. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightMultifunkcionális beszélt nyelvi adatbázis – BEA • A multifunctional spontaneous speech data base: BEA
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A BEA adatbázis fejlesztése
    • 2.1. A BEA adatbázis felvételi protokollja
    • 2.2. A beszédrögzítés körülményei
    • 2.3. Adatközlők
  • 3. A BEA lejegyzése, annotálása
  • 4. A természetesség kérdése a beszédadatbázisokban
  • 5. Nyelvészeti kutatások a BEA adatbázison
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//