A magyar hangtan alapjai

Tartalomjegyzék

• A magyar hangtan alapjai Egyetemi jegyzet
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Az alapok alapjai: a hangtan területei és alapfogalmai
  • 1.1. A hangtan: miről is lesz szó?
  • chevron_right1.2. A hangtan területei: fonetika és fonológia
    • 1.2.1. A beszéd hangtana: a fonetika
    • chevron_right1.2.2. A nyelv hangtana: a fonológia
      • 1.2.2.1. Mi van a fonológiában?
  • 1.3. Nyelv és írás
  • chevron_right1.4. A hangtani szint alapegységei
    • 1.4.1. A fonémák
    • 1.4.2. Fonémák és beszédhangok
    • 1.4.3. Nyelven kívüli hangok
    • 1.4.4. Fonémák és allofónok
    • 1.4.5. Allofónok és beszédhangok
    • 1.4.6. Allofónok és szabad variánsok
    • 1.4.7. Fonémák és grafémák (vagyis ami nem hangtan…)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right2. A beszédhangok
  • chevron_right2.1. A hang
    • 2.1.1. A hangok típusai
    • chevron_right2.1.2. Rezgés és hangérzet
      • 2.1.2.1. Rezgésszám
      • 2.1.2.2. Hangintenzitás
      • 2.1.2.3. Hangidőtartam
  • chevron_right2.2. A hangképzés
    • chevron_right2.2.1. A hangképzés szubglottális szakasza
      • 2.2.1.1. A levegő felhasználása a hangképzésben
    • chevron_right2.2.2. A hangképzés glottális szakasza
      • 2.2.2.1. A gége
      • 2.2.2.2. A hangszalagállások
      • 2.2.2.3. A zöngeképzés
      • 2.2.2.4. A suttogás
    • chevron_right2.2.3. A hangképzés szupraglottális szakasza
      • 2.2.3.1. A szupraglottális terület részei
      • 2.2.3.2. A toldalékcső mint rezonátor
      • 2.2.3.3. A szájüreg
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right3. A magánhangzók fonetikai tulajdonságai
  • chevron_right3.1. Mitől magánhangzó a magánhangzó?
    • 3.1.1. A fonetikai szempont
    • 3.1.2. A fonológiai szempont
  • chevron_right3.2. A magyar magánhangzófonéma-rendszer
    • chevron_right3.2.1. A magyar magánhangzók jelölése
      • 3.2.1.1. Egy hang – egy betű
      • 3.2.1.2. Hosszúság és rövidség
      • 3.2.1.3. Az ö és az ü
      • 3.2.1.4. Fonémák és hangok jelölése
  • chevron_right3.3. Magánhangzó-tulajdonságok
    • chevron_right3.3.1. Magánhangzócsoportok a nyelv vízszintes mozgása szerint
      • 3.3.1.1. Nem „mély” és nem „magas”
      • 3.3.1.2. Fonetikai vagy fonológiai csoportok?
    • 3.3.2. Magánhangzócsoportok a nyelv függőleges mozgása szerint
    • chevron_right3.3.3. Magánhangzócsoportok az ajakműködés szerint
      • 3.3.3.1. Az ajakműködés összefüggése a nyelv vízszintes és függőleges mozgásával
    • chevron_right3.3.4. Magánhangzócsoportok az időtartam szerint
      • 3.3.4.1. Mennyire hosszú a hosszú?
      • 3.3.4.2. Magánhangzó-minőség és időtartam
    • 3.3.5. A magyar magánhangzó-fonémák artikulációs jellemzői (összefoglalás)
    • 3.3.6. Zöngés és zöngétlen magánhangzók
    • 3.3.7. Orális és nazoorális magánhangzók
    • 3.3.8. Monoftongusok és diftongusok
  • 3.4. Nyelvjárási magánhangzórendszerek
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right4. A mássalhangzók fonetikai tulajdonságai
  • chevron_right4.1. A magyar mássalhangzófonéma-rendszer
    • chevron_right4.1.1. Hány mássalhangzó-fonéma van a magyarban?
      • 4.1.1.1. A „hosszú” mássalhangzók
      • 4.1.1.2. A „dz”
      • 4.1.1.3. A dzs
    • 4.1.2. A magyar mássalhangzók jelölése
  • chevron_right4.2. Mássalhangzó-tulajdonságok
    • chevron_right4.2.1. A gégeműködés
      • 4.2.1.1. A zöngés mássalhangzók
      • 4.2.1.2. A zöngétlen mássalhangzók
      • 4.2.1.3. A zöngés-zöngétlen párok
      • 4.2.1.4. A „páratlan” zöngés mássalhangzók
      • 4.2.1.5. A „páratlan” zöngétlen mássalhangzók
    • 4.2.2. Mássalhangzó-képzéshelyek
    • chevron_right4.2.3. Mássalhangzó-képzésmódok
      • 4.2.3.1. Zárhangok
      • 4.2.3.2. Réshangok
      • 4.2.3.3. Affrikáták
      • 4.2.3.4. Nazálisok
      • 4.2.3.5. Közelítőhangok
      • 4.2.3.6. R-félék
    • 4.2.4. Zörejhangok és zengőhangok
  • 4.3. A magyar mássalhangzó-fonémák artikulációs jellemzői (összefoglalás)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right5. Még egyszer elemekről és szabályokról
  • 5.1. Mi van a fonéma „alatt”?
  • 5.2. Mi van a fonéma „fölött”?
  • 5.3. Hangtani szabályok
  • 5.4. Szabályok vagy törvények?
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right6. A magyar magánhangzók viselkedése
  • chevron_right6.1. Magánhangzó-időtartamot érintő jelenségek
    • chevron_right6.1.1. A tőmagánhangzó-rövidülés
      • 6.1.1.1. A végszótagi tőmagánhangzó-rövidülés
      • 6.1.1.2. Szabályosság – szabálytalanság, produktivitás – improduktivitás
      • 6.1.1.3. A belszótagi tőmagánhangzó-rövidülés
    • 6.1.2. Az alsómagánhangzó-nyúlás
  • chevron_right6.2. A magánhangzó-harmónia
    • chevron_right6.2.1. Az elölségi harmónia
      • 6.2.1.1. Az elölségi harmónia a tövekben
      • 6.2.1.2. Az elölségi harmónia a toldalékolásban
      • 6.2.1.3. A vegyes magánhangzós tövek toldalékolása
      • 6.2.1.4. Antiharmónia
    • chevron_right6.2.2. A kerekségi harmónia
      • 6.2.2.1. A KH kivételei
  • chevron_right6.3. Magánhangzó-kiesések és betoldások
    • chevron_right6.3.1. A kötőhangzók
      • 6.3.1.1. Ejtéskönnyítő kötőhangzók?
      • 6.3.1.2. A nyitótövek
    • 6.3.2. Az ingatag tőmagánhangzók
  • 6.4. A hiátustöltés
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right7. A magyar mássalhangzók viselkedése
  • 7.1. Mássalhangzó-tulajdonságok és mássalhangzójegyek
  • chevron_right7.2. Mássalhangzó-időtartamot érintő jelenségek
    • 7.2.1. Gemináció
    • 7.2.2. Degemináció
    • 7.2.3. Rövid, hosszú, leghosszabb?
  • chevron_right7.3. Asszimilációs jelenségek
    • chevron_right7.3.1. Zöngésséget érintő asszimilációk
      • 7.3.1.1. A zöngésségi hasonulás
      • 7.3.1.2. A zöngésségi hasonulásban sajátosan viselkedő fonémák
      • 7.3.1.3. A /v/ és a zöngésségi hasonulás
      • 7.3.1.4. A /h/ és a zöngésségi hasonulás
      • 7.3.1.5. A /h/-zöngésedés
      • 7.3.1.6. A /j/-zöngétlenedés
    • chevron_right7.3.2. Képzési helyet érintő asszimilációk
      • 7.3.2.1. A nazálishasonulás
      • 7.3.2.2. A szibilánshasonulás
      • 7.3.2.3. Palatalizációk
  • chevron_right7.4. Összeolvadásos jelenségek
    • 7.4.1. Palatális összeolvadás
    • chevron_right7.4.2. Affrikálódás
      • 7.4.2.1. Mi köze az affrikálódásnak a „dz” problémájához?
  • chevron_right7.5. Teljes hasonulások
    • 7.5.1. Likvidahasonulás
    • 7.5.2. A /v/ teljes hasonulása
  • chevron_right7.6. Vokalizálódás
    • 7.6.1. A /n/ vokalizálódása
    • 7.6.2. A /l/ vokalizálódása
  • chevron_right7.7. Mássalhangzó-kiesések és betoldások
    • 7.7.1. Mássalhangzó-kiesés
    • 7.7.2. Lexikális h-törlés
    • 7.7.3. A /v/-s tőváltozatok
    • 7.7.4. /j/~0 váltakozás a toldalékokban
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right8. A szótag
  • 8.1. A szótag szerkezete
  • chevron_right8.2. A szótag és a fonotaktika
    • 8.2.1. Jelölt és jelöletlen szótagtípusok
    • 8.2.2. A szonoritási skála
    • 8.2.3. Szótagolás és elválasztás
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right9. A hangsúly és a hanglejtés
  • chevron_right9.1. A hanglejtés
    • 9.1.1. Tonális és monoton nyelvek
    • chevron_right9.1.2. Dallamelemtípusok a magyarban
      • 9.1.2.1. Lebegő jellegű dallamelemek
      • 9.1.2.2. Eső jellegű dallamelemek
      • 9.1.2.3. Lebegő-eső jellegű dallamelemek
  • chevron_right9.2. A hangsúly
    • 9.2.1. A szóhangsúly
    • 9.2.2. Fonetikai és fonológiai hangsúly
    • chevron_right9.2.3. Hangsúly – hangsúlytalanság
      • 9.2.3.1. Hangsúly és hangsúlytalanság semleges és kiemelést tartalmazó mondatokban
  • Ajánlott irodalom
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 243 8

DOI: 10.1556/9789634542438

Ezt a jegyzetet elsősorban magyar BA és magyartanár szakos hallgatóknak szánjuk, bár számítunk gyakorló magyartanárok érdeklődésére is. A jegyzetben foglaltak alapját elsősorban a már általános iskolában is tanított magyar hangtani hagyomány képezi, azonban egyrészt jóval szélesebb anyagot ölel fel, másrészt sok tekintetben megkérdőjelezi ezt a hagyományt, mégpedig több okból és célból. Többet ad, hiszen a tanári munka alapjául szolgáló tankönyvekben szereplő tananyaghoz képest a tanárnak sokkal átfogóbb, alaposabb tudásra van szüksége ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezni tudja. És igyekszik felülírni a hagyományt, mivel az az utóbbi fél évszázadban megmerevedett, számos tekintetben teljesen idejétmúlttá vált nemcsak terminológiáját, de tartalmát, céljait, nyelvszemléletét illetően is.

A jegyzet remélhetőleg alkalmassá teszi a hallgatókat további hangtani tanulmányokra, azonban egyrészt az átlagos hallgatói igényeket követve, másrészt a magyar szakos képzés struktúráját szem előtt tartva megelégszünk a magyar nyelv legismertebb hangtani jelenségeinek bemutatásával, az elméleti háttér feltárását, valamint a jelenségek részletesebb, precízebb ismertetését pedig a (magyar szakos képzési struktúrából egyébként hiányzó) haladó hangtani kurzusokra bízzuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forro-a-magyar-hangtan-alapjai//