Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés
  • Irodalom
• chevron_rightKognitív grammatika: A tudomány jelenlegi állása és kapcsolódó kérdések: Interjú Ronald Langackerrel
  • Irodalom
• chevron_rightA magyar birtokos szerkezet jelentéstana, kognitív keretben
  • 1. Bevezetés
  • 2. A birtokos szerkezet korábbi leírásai
  • 3. A kognitív nyelvtan
  • 4. A referenciapont
  • 5. A birtokos szerkezet
  • chevron_right6. A magyar birtokos szerkezet néhány jellegzetessége
    • 6.1. A -nak/-nek rag
    • 6.2. A birtokos személyjel
    • 6.3. A birtokos szerkezet mint egység jelentésszerkezete
    • 6.4. A birtokos szerkezet változatai
    • 6.5. A birtoklásmondat
  • 7. Történeti vonatkozások
  • 8. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightTúl a fogalmi metaforákon
  • 1. Bevezetés
  • 2. Mi a közös céltartomány?
  • 3. Mennyire univerzális az absztrakt komplex rendszer metafora?
  • 4. Milyen specifikus jelentést hordoz a forrástartomány?
  • 5. A kapott jelentésfókuszok csak a szavakban mutatkoznak-e meg, vagy hatással vannak gondolkodásunkra is?
  • 6. Hol helyezhető el az absztrakt komplex rendszer céltartomány, illetve a velejáró forrástartományok kultúrkörünk dolgai között?
  • 7. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA jelentésszerkesztés dinamikája mentális műveleteink tükrében: kísérlet a szókapcsolatok kognitív szemantikai osztályozására
  • Bevezetés: a vizsgálat háttere
  • 1. A jelentésszerkesztés sajátosságai és a kognitív nyelvészet
  • 2. A szókapcsolatok osztályozása a Magyar szólástárban
  • 3. A szókapcsolatok egységes kezelése a kognitív szemantikában
  • 4. Parametrizáció
  • 5. A szókapcsolatok egy lehetséges osztályozása
  • 6. A mentális elsáncolás
  • 7. Gyors konceptualizáció és késleltetett konceptualizáció
  • 8. Összegzés és kutatási kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightA nem rendszeres poliszémiajelenségek kognitív háttere
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A poliszémia rendszerességének és motiváltságának fogalma
    • 1.1. Fókuszáló szabályok
    • 1.2. Eltoló szabályok
    • chevron_right1.3. Metonimikus és metaforikus motiváltság
      • 1.3.1. Metonimikus motiváltság
      • 1.3.2. Metaforikus motiváltság
  • chevron_right2. Esettanulmányok
    • 2.1. Egyedi, metonimikusan motivált poliszémia
    • chevron_right2.2. Pszeudorendszeres, metonimikusan motivált poliszémia
      • 2.2.1. Első példa: csomagolás
      • 2.2.2. Második példa: a ’tulajdonság’ – ’ezzel a tulajdonsággal rendelkező dolog’ poliszémia
      • 2.2.3. Harmadik példa: a ’testrész’ – ’ruhadarab ezt fedő része’ poliszémia
      • 2.2.4. Összegzés
    • 2.3. Pszeudorendszeres, metaforikusan motivált poliszémia
    • chevron_right2.4. Kvázirendszeres, metaforikusan motivált poliszémia
      • 2.4.1. Analógiaszabályok és analógia
      • 2.4.2. Fogalmi metafora
      • 2.4.3. Összegzés
    • 2.5. Egyedi, metaforikusan motivált poliszémia
  • 3. Összegzés és kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightUniverzális és relativisztikus tendenciák a szemantikai változásban: egy kognitív szemantikai vizsgálódás
  • 1. Bevezetés
  • 2. A szemantikai változás szabályszerűségének problémája
  • 3. A szemantikai változás univerzális tendenciáinak kognitív alapjai
  • 4. Az univerzális jelentésváltozási tendenciák kutatásának szerepe a szemantikai rekonstrukcióban
  • 5. A nyelvi relativizmus hatása a szemantikai változásban
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightA nézőpont szerepe a narratív megértésben
  • 1. Bevezetés
  • 2. A nézőpont vizsgálatának pragmatikai háttere
  • 3. A narratív megértés jellemzői
  • chevron_right4. A nézőpont szerveződése a narratív megnyilatkozásokban
    • 4.1. A referenciális központ működése
    • 4.2. Perspektivizáció, szubjektivizáció, perszonalizáció
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightMegjegyzések a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez
  • 1. A milliánus névelmélet Scott Soames értelmezésében
  • 2. A részlegesen leíró tulajdonnevek kompetencia-feltételei
  • 3. Szemantikai és pragmatikai tartalom
  • 4. Egy lehetséges alternatíva: a kognitív nézőpont
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightRész-egész és egész-rész következtetések a kétszintű szemantikában, a fogalmimetafora-elméletben és a generatív nyelvészetben
  • Problémafelvetés
  • chevron_right1. Első lépés: (R-E) és (E-R) alkalmazásai
    • 1.1. Problémafelvetés
    • 1.2. Generatív nyelvészet
    • 1.3. Modularizmus: A kétszintű szemantika
    • 1.4. Holizmus: A fogalmi metaforaelmélet
    • 1.5. Összegzés
  • chevron_right2. Második lépés: A plauzibilis következtetések egy lehetséges modellje
    • 2.1. Problémafelvetés
    • 2.2. (P2a): Plauzibilis és demonstratív következtetések
    • 2.3. (P2b): Plauzibilis és téves következtetések
    • 2.4. A plauzibilis következtetések episztemológiai háttere
    • 2.5. Összegzés
  • chevron_right3. Harmadik lépés: (E-R) és (R-E) effektivitása
    • 3.1. Problémafelvetés
    • 3.2. Generatív nyelvészet
    • 3.3. A kétszintű szemantika
    • 3.4. A fogalmi metaforaelmélet
    • 3.5. Összegzés
  • 4. Negyedik lépés: (D) megoldása
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1

DOI: 10.1556/9789634544111

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//