Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz

Tartalomjegyzék

• Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A nyelv
  • 1.1. Kezdeti gondok
  • chevron_right1.2. A négy alapvonás
    • 1.2.1. Eltolás
    • 1.2.2. Szerkezetfüggőség
    • 1.2.3. Termékenység
    • 1.2.4. Kettős tagoltság
  • 1.3. A nyelv önkényessége
  • 1.4. Paraméterek
  • 1.5. A kisgyermekek kezében
  • 1.6. Miért változnak a nyelvek?
  • 1.7. Szavak és dolgok
  • 1.8. Nyelv és gondolkodás
  • 1.9. Nyelvek és társadalmak
• chevron_right2. A nyelv leírása
  • chevron_right2.1. A tudományosság három követelménye
    • 2.1.1. Tárgyilagos leírás (objektív)
    • 2.1.2. Rendszerezett leírás (szisztematikus, egyértelmű)
    • 2.1.3. Kifejtett leírás (explicit, kimerítő)
  • 2.2. Szintagma és paradigma
  • 2.3. Az Univerzális Grammatika (UG)
  • 2.4. A nyelvtan fogalma
  • 2.5. A generatív elv
  • 2.6. A nyelvészet területei
  • 2.7. Kompetencia és performancia
• chevron_right3. Mondattan (szintaxis)
  • 3.1. Alany és állítmány
  • 3.2. A mondat mint kétdimenziós szerkezet
  • 3.3. Topik és fókusz
  • 3.4. Igeszemlélet és igekötő
  • 3.5. A folyamatos szemlélet
  • 3.6. Az el- igekötő mint „rontóképző”
  • 3.7. Az igekötő elveszítheti hangsúlyát
  • 3.8. Igekötő és tagadás együtt
• chevron_right4. Szóalaktan (morfológia)
  • 4.1. A szó fogalma
  • 4.2. Az alaktani elemzés
  • 4.3. A magyar nyitótövek
  • 4.4. A magyar ikes igék
  • 4.5. Az olasz -o/-a szerepei
• chevron_right5. Nyelvi hangtan (fonológia)
  • 5.1. A hangtan önállósága
  • 5.2. A szótag
  • 5.3. A zöngésségi hasonulás
  • 5.4. A magyar tárgyrag
  • 5.5. Kivétel és ellenpélda
• chevron_right6. Beszédhangtan (fonetika)
  • 6.1. Hang és beszédhang
  • 6.2. A fogréshangok
  • 6.3. Részletes megfigyelések
• chevron_right7. Jelentés és használat (szemantika, pragmatika)
  • chevron_right7.1. Szójelentés-viszonyok
    • 7.1.1. Egy alak – több jelentés?
    • 7.1.2. Jelentésátvitel: metonímia és metafora
    • 7.1.3. Több alak – egy jelentés?
    • 7.1.4. Ellentétek
  • 7.2. A másodlagos szójelentések
  • 7.3. Szójelentés-elméletek
  • 7.4. A szójelentés felbontása
  • chevron_right7.5. A mondatjelentés
    • 7.5.1. A szerkezeti jelentés
    • 7.5.2. A nyelv funkciói
  • chevron_right7.6. Pragmatika (használattan)
    • 7.6.1. Előfeltevések és együttműködés
    • 7.6.2. Beszédaktusok
    • 7.6.3. Nyelvi és nyelven kívüli kontextus
• 8. Mit nem mond a nyelvtudomány?
• Ajánlott olvasmányok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 579 8

DOI: 10.1556/9789634545798

Sorozat: Betekintés

ISSN: 2732-1231

Nádasdy Ádám kötete a nyelvész műhelyébe invitálja az olvasót, hogy megnézze, mit csinál a nyelvész, és főleg: hogyan gondolkodik? Ez a könyv nem valamely nyelvről szól, hanem az emberi nyelvről általában és annak a nyelvész által való leírásáról, feldolgozásáról. A legtöbb példa persze a magyarból van, hiszen ez áll a legközelebb a magyar olvasóhoz, és bizonyos jelenségeket kiválóan lehet a magyarral illusztrálni (másokat meg nem). Alapvető kérdések is szóba kerülnek: van-e könnyebb vagy nehezebb nyelv? Összefügg-e a nyelv a gondolkodással? E mű bemutatja a nyelvészet fő területeit, a nyelvtant, hangtant, jelentéstant. Nem mindent tartalmaz a nyelvészet világából; de amit igen, azt becsülettel elmondja. Egy-egy kérdést igazán alaposan körbejár: például hogyan képezi a magyar a tárgyragot?

A kötet szól mindenkinek, akit érdekel(nek) a nyelv(ek). Vannak benne olvasmányosabb szakaszok, de vannak technikaibb, nehezebb részek is, hiszen ez tudomány, nem szabad úgy tenni, mintha nagyon könnyű volna.

A szerző a magyar és angol hangtan szakembere, számos cikk és tananyag szerzője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott professzora. Főleg angol és általános nyelvészetet tanított. A nyelvtudományt számos rádióműsorban, újságcikkben, könyvben népszerűsíti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nadasdy-kalauz-a-nyelveszi-gondolkodashoz//