Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII. • Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből
• Impresszum
• Tabula gratulatoria
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés • É. Kiss Katalin nyelvészete
  • Irodalom
• chevron_rightI. Mondattan és alaktan
  • chevron_rightA magyar főnévi igenév főnévisége • Nominalness of infinitives in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Főnévi tulajdonságok
      • 2.1. Többes szám
      • 2.2. Bővíthetőség melléknévvel
      • 2.3. Birtokosi argumentum
      • 2.4. Esetrag
      • 2.5. Determináltság
      • 2.6. Kvantifikáltság
    • 3. Konklúzió
    • Irodalom
  • chevron_rightDisszociációk a magyar mellérendelő főnévi szerkezetek egyeztetési mintázataiban • Dissociations in the patterns of agreement with coordinate noun phrases in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • 2. Diskurzusreferens és egyeztetés
    • 3. Egyeztetési mintázatok a mellérendelésben
    • 4. Az egyeztetési mintázat disszociációi
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightHosszú távú egyeztetés intranzitív igékkel a magyarban • Long-distance agreement with intransitive verbs in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Adatok
      • 2.1. Intranzitív igék egyeztetése 3. személyű tárggyal
    • chevron_right3. Az egyeztetés eloszlása
      • 3.1. Egyeztetés és grammatikai személy
      • 3.2. Egyeztetés és szórend
      • 3.3. Egyeztetés és múlt idő
      • 3.4. Összefoglalás
    • 4. Egy lehetséges elemzés vázlata
    • 5. Konklúzió
    • Irodalom
    • Források
  • chevron_rightA személyragozott és személyragozatlan főnévi igenév igeiségének mértéke • The degree of verbalness of inflected and uninflected infinitives in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Igei tulajdonságok
      • 2.1. Idő- és módjelek
      • 2.2. A személyragok több paradigmát alkotnak
      • 2.3. Az „igei” argumentumok jelenléte
      • 2.4. Tárgyi bővítmény
      • 2.5. Határozószóval való bővíthetőség
      • 2.6. Az igekötő elválaszthatósága
      • 2.7. Információszerkezet
    • 3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightA névutón át, közel az igekötőhöz. A grammatikalizálódó ragvonzó névutók kategóriájáról • Via postpositions, close to verbal particles: On the category of case-assigning postpositions undergoing grammaticalization
    • 1. Bevezetés
    • 2. Ragvonzó névutók és igekötők
    • chevron_right3. Sokféleség a ragvonzó névutók között
      • 3.1. Teljes produktivitás: át
      • 3.2. Részleges produktivitás: végig, keresztül, túl
      • 3.3. Igekötők a grammatikalizáció elején: közel, szembe, együtt 
    • 4. Grammatikalizáció kategóriaváltás nélkül
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightA beszéd folyamatának szekvenciális szintaktikai szerveződéséről • On the sequential syntactic organisation of speech
    • 1. Bevezetés
    • 2. A HuComTech Korpusz szintaktikai annotációjáról
    • chevron_right3. A beszéd mint kognitív folyamat: a hiány megjelenése tagmondatok szekvenciáiban
      • 3.1. Alapadatok a tanulmányban vizsgált részkorpuszról
      • 3.2. A tagmondatok szekvenciális szerveződése mint a viselkedés egy lehetséges megvalósulási formája
    • chevron_right4. Összetevős elemzés: szerkezeti szekvenciák
      • 4.1. A beszédfolyamat összetevős szerkezeteinek mintázatai az idő függvényében
      • 4.2. A beszédfolyamat összetevős szerkezeteinek mintázatai az idő függvényében és az idő mint változó nélkül
    • 5. Összefoglalás és kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_rightA terjeszkedő igenév • A nonfinite construction in emergence
    • 1. Bevezetés
    • 2. A szerkezet múltja
    • 3. A szerkezet jelene
    • 4. A szerkezet elfogadhatósága
    • 5. A szerkezet jövője
    • 6. Konklúziók
    • Irodalom
    • Függelék: a kérdőíveken szereplő példák
  • chevron_rightMegjegyzések a generatív szintaxis parakonzisztenciájához • Remarks on the paraconsistency of generative syntax
    • 1. Bevezetés
    • 2. Rescher és Brandom parakonzisztens logikája
    • chevron_right3. Esettanulmány: jól motivált parakonzisztencia a generatív szintaxisban
      • 3.1. Az alanyi kontroll szerkezetek problémája a magyarban
      • 3.2. Érvek (H1)ÉK mellett
      • 3.3. Érvek (H2)ÉK mellett
      • 3.4. A parakonzisztens megoldás
    • chevron_right4. Motiválatlan parakonzisztencia a nyelvészeti elméletalkotásban
      • 4.1. Esettanulmány: a nyelvész ítélete a kísérleti eredményekkel szemben
      • 4.2. Esettanulmány: interferencia a grammatikalitási ítéletekben
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightEgy unortodox GB-modell hatása egy ortodox LFG-modellre • The influence of an unorthodox GB model on an orthodox LFG model
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az LFG-ről dióhéjban
    • 3. S kontra IP
    • 4. Fókusz kontra igemódosító
    • 5. A kérdő kifejezések kezelése
    • 6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightAz alanyi ragozás egy különleges használata • A special use of the subjective conjugation
    • 1. Bevezető
    • 2. Az adat
    • 3. A három újabb elemzés
    • 4. Egy új elemzés
    • 5. Két összehasonlítás
    • 6. Két további kérdés
    • Irodalom
  • chevron_rightA pszichológusok küzdelme a szórenddel • The struggle of psychologists with word order
    • chevron_right1. A szórend a mondatértelmezésben
      • 1.1. A szórend a propozicionális értelmezésben
      • 1.2. Az aktuális vagy kommunikációs tagolás érvényesülése a propozíciós szerkezet megértésében
      • 1.3. Feldolgozási tipológia?
      • 1.4. A szórend felejtése és a jelentés
    • 2. Alanyok küzdelme és perspektívák szövetsége
    • Irodalom
  • chevron_rightLokális elkülönülések a magyarban. Adalékok a referenciális függőségek nyelvtanához • Local differentiations in Hungarian: Some notes on the grammar of referential dependencies
    • 1. Bevezetés
    • 2. Referenciális elkülönülések
    • 3. Lokális koreferencia elkülönés nélkül
    • 4. Összegzés és kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_rightA tárgyas ragozás alaktani templátuma a magyarban • A morphological template for definite verb forms in Hungarian
    • 1. A definitség morfémikus elemzésének problémái
    • 2. A definit exponens templátuma
    • chevron_right3. A templatikus kényszert felülíró faktorok
      • 3.1. Szám/személy uniformitás
      • 3.2. Az -i(-) definitjelölő
      • 3.3. Párhuzamos paradigmák
    • Irodalom
  • chevron_rightDatívuszok a magyarban: a jelöletlen jelöletlen eset • Datives in Hungarian: The unmarked unmarked case
    • 1. A probléma
    • chevron_right2. Az elemzés
      • 2.1. A tartományok meghatározása
    • 3. Az elemzés lehetséges kiterjesztései
    • 4. Konklúzió
    • Irodalom
  • chevron_rightA topikalizálhatóságot befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata • A statistical analysis of topicalization factors
    • 1. Alapszórend, semleges szórend, topikalizálhatóság
    • 2. A topikalizálhatóságot befolyásoló tényezők
    • 3. A korpusz bemutatása és feldolgozása
    • 4. A topikalizálhatóságot befolyásoló tényezők statisztikai elemzése
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightII. Jelentéstan
  • chevron_rightMi mindent tudunk a mi minden-típusú kérdésekről? • What all do we know about questions of the what all type?
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A konstrukció szemantikai és pragmatikai tulajdonságai
      • 2.1. Csak individuumokon értelmezett kérdő névmásokkal
      • 2.2. A többességi kritérium
      • 2.3. A kimerítő válasz kritériuma
      • 2.4. Zimmermann (2007) szemantikai elemzése
    • chevron_right3. A magyar kvantoros kérdőkifejezések morfoszintaxisa
      • 3.1. Mondatszerkezeti elhelyezkedésük
      • 3.2. Többszörös kérdések
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightCsak Kati érkezett elsőnek: a csak, a fókusz és előfeltevéseik • Only Kati was the first to arrive: Only, Focus, and their presuppositions
    • 1. Bevezetés: problémás esetek; kiindulópontok, hipotézisek
    • chevron_right2. Unicitás az állító részben
      • 2.1. Modalitás
    • 3. A csak és a magyar szintaktikai fókusz
    • 4. Nyitott kérdések
    • Irodalom
  • chevron_rightAspektuális határozók. Magas pozíciók és más, alulreprezentált olvasatok • High aspectual adverbials
    • 1. Bevezetés
    • 2. Diskurzusmódosító olvasatok
    • 3. A már-típusú határozók más váratlan olvasatai
    • 4. A még és már idiomatikus kifejezésekben
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightA propozíció-tagadás hiányáról a magyar -e partikulás eldöntendő kérdő mondatokban • On the absence of propositional negation from Hungarian polar e-interrogatives
    • chevron_right1. A propozíció-tagadás olvasat tiltása az -e partikulás kérdő mondatokban
      • 1.1. Az -e partikulás kérdő mondatok és a „belső tagadás”
      • 1.2. A formális elemzés vázlata
    • chevron_right2. A propozíciótagadás engedélyezése az -e partikulás visszhang-kérdőmondatokban
      • 2.1. A visszhang-tulajdonságú -e-s kérdő mondatok
      • 2.2. A formális elemzés vázlata
    • 3. Konklúzió és kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_rightA nyelvtani középfok atenuatív használata a magyarban. Egy jeles(*-ebb) évforduló tiszteletére • The attenuative use of degree morphology in Hungarian
    • 1. Bevezetés: evaluatív morfológia
    • 2. A középfokjeles melléknévi szerkezet szemantikai és szintaktikai jellegzetességei
    • chevron_right3. A középfok evaluatív sajátosságai
      • 3.1. Atenuáció
      • 3.2. Az atenuáció pragmatikai funkciói
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightIndividuumszintű depiktív másodlagos predikátumok a magyarban • Individual-level depictive secondary predicates in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • 2. Depiktív másodlagos predikátumok
    • 3. Individuumszintű és helyzetképszintű predikátumok
    • 4. Léteznek-e individuumszintű depiktív másodlagos predikátumok?
    • 5. Individuumszintű depiktív másodlagos predikátumok a magyarban
    • 6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightPéldálózás, diszjunkcióval • Exemplification, with disjunction
    • 1. Egy új nyelvi adat: konjunktív vagy
    • 2. Az elemzés elméleti háttere
    • 3. A példálózó diszjunkció
    • Irodalom
• chevron_rightIII. Nyelvtörténet és uralisztika
  • chevron_rightEgy volgai bulgár osztályozószó történeti és szóföldrajzi vizsgálata • A Volga Bulgarian classifier: A historical and areal linguistic study
    • 1. Bevezetés
    • 2. A ’mag, szem’ jelentésű csuvas szó története
    • 3. A nyugati ótörök *bürtik ’mag, szem’ volgai bulgár szubsztrátum-nyelvi előfordulásai
    • Irodalom
  • chevron_rightPrefixált alakok az angol nyelv történetében • Prefixed forms in the history of English
    • 1. Prefixálás az indoeurópaiban
    • 2. Az óangol prefixumok
    • 3. A középangol prefixumok
    • 4. Az újangol prefixumok
    • 5. Prefixálás: általános megfontolások
    • 6. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightNévszói ellipszis az udmurtban • Nominal ellipsis in Udmurt
    • 1. Bevezetés
    • 2. A 3sg birtokos személyjel használata ellipszis esetén
    • chevron_right3. Elemzés
      • 3.1. Az elliptált összetevő mérete
      • 3.2. A 3sg birtokos személyjel funkciója ellipszis esetén
      • 3.3. Ellipszis a birtokos szerkezetekben
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightNyelvelsajátítás és innováció. Esettanulmány az egyéni nyelvhasználatról a tagadás változásának időszakában • First language acquisition and innovation: A case study on individual language use during a period of change
    • 1. Ki a felelős az innovációért?
    • 2. A 19. századi változás és előzményei
    • 3. A felnőttek szerepe a nyelvi változásokban
    • 4. A konstansráta-hipotézis
    • 5. Jókai Mór – szociolingvisztikai szempontból
    • 6. Módszertani háttér
    • chevron_right7. Az eredmények
      • 7.1. A tagmondat típusa
      • 7.2. A regiszter
    • 8. Rekapituláció – és átmeneti kapituláció
    • Források
    • Irodalom
  • chevron_rightPótlás a Kis magyar nyelvtörténethez: a -lak/-lek igerag eredete • Supplement to A concise history of Hungarian – the history of the suffix -lak/-lek
    • 1. Témamegjelölés
    • 2. Korábbi vélemények
    • 3. Igei személyrag tárgyjelölő funkcióban
    • 4. Az E/1. igerag feltételezett eredete
    • 5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightSzórendi megszorítások a tundrai nyenyec kiegészítendő kérdésben • Word order constraints in the Tundra Nenets content question
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az adatok és adatgyűjtés
    • 3. A kérdőszó pozíciója a tundrai nyenyec kiegészítendő kérdésben, az ige mögötti pozíció
    • chevron_right4. A fókusz és a kérdőszó szórendje
      • 4.1. A -xăw(a)-fókusz és a kérdőszó szórendje
      • 4.2. A ’csak’-fókusz és a kérdőszó szórendje
      • 4.3. A tagadószó és a kérdőszó szórendje
    • 5. Az univerzális kvantort tartalmazó összetevő és a kérdőszó szórendje
    • 6. Összefoglalás
    • Rövidítésjegyzék
    • Irodalom
  • chevron_rightAz sz-telenség grammatikai következményei. A részleges egyeztetés jelensége a ladin dialektusokban • Grammatical consequences of the loss of -s: Lazy concord phenomena in Ladin
    • 1. Hangtani változás és grammatikai változás
    • 2. A részleges egyeztetés a ladinban
    • 3. A jelenség eredete
    • 4. További következmények
    • Irodalom
  • chevron_rightA Párhuzamos Bibliakorpusz és Bibliaolvasó fejlesztése • Development of the Parallel Bible Corpus and Reader
    • 1. Bevezetés
    • 2. A Párhuzamos Bibliakorpusz forrásai
    • 3. Fejlesztés
    • 4. A Párhuzamos Bibliaolvasó használata
    • 5. Összegzés és jövőbeli tervek
    • Irodalom
  • chevron_rightA kazimi hanti lokatív mondatokról • On Kazym Khanty locative sentences
    • chevron_right1. Bevezetés
      • 1.1. A lokatív mondatok
      • 1.2. Kopulák és kvázikopulák
      • 1.3. A kopula elhagyhatósága
      • 1.4. Előzmények a hanti lokatív mondatok kutatásában
      • 1.5. A tárgyalás menete
    • 2. A hanti nyelv és a hanti források
    • chevron_right3. A lokatív mondatok felépítése
      • 3.1. A téma elem kifejezése
      • 3.2. A lokatív elem kifejezése
      • 3.3. A kopula elem kifejezése
    • chevron_right4. A kopula elhagyása
      • 4.1. Az alany tulajdonságai
      • 4.3. A kommunikáció résztvevői
      • 4.4. A kommunikáció helye
      • 4.5. Ideiglenes és állandó elhelyezkedés
      • 4.6. A kopula elhagyásának vizsgálata miniszövegekben
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 592 7

DOI: 10.1556/9789634545927

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete a nyelvelmélet, a nyelvtörténet, valamint az uralisztika köréből gyűjt egybe új tanulmányokat, képet adva az ezeken a tudományterületeken ma folyó egyes hazai és nemzetközi kutatási irányokról. E tudományágak – amint a kötet közleményei is jól mutatják – a jelenkor nyelvészetében sűrű szálakkal és kiterjedt átfedésekkel, elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. A gyűjtemény egyúttal az ezeket a területeket munkájában kiemelkedő eredményességgel integráló grammatikakutató, a mai magyar és nemzetközi nyelvészközösség meghatározó jelentőségű és kivételes hatású alakja, É. Kiss Katalin előtt tiszteleg. E tisztelgés jegyében a szerkesztői bevezető É. Kiss Katalin nyelvészeti munkásságát, és benne a nyelvelmélet, a nyelvtörténet és az uralisztika szerves kapcsolódásait tekinti át. A gyűjtemény első, és egyben legnagyobb terjedelmű fő részét alkotó tanulmányok a mondattanra és az alaktanra összpontosítanak. A tisztán szintaktikai, illetve tisztán morfológiai természetű nyelvi tények mellett számos elemzés foglalkozik ebben a részben a mondattan és az alaktan határterületének jelenségeivel, valamint általános nyelvelméleti és metanyelvészeti kérdésekkel. A második, a jelentéstannak szentelt fő tematikus egységben szemantikai és pragmatikai problémákat tárgyaló cikkek kaptak helyet. A nyelvelméleti témájú első két részt követő harmadik, egyben utolsó fő rész a nyelvtörténet és az uralisztika köréből közöl új eredményeket. Míg az első két rész nyelvelméleti elemzéseinek tárgynyelve elsősorban a mai magyar, a harmadik rész empirikus anyagát a magyar mellett a hanti, a nyenyec és az udmurt, valamint az angol, a ladin és a volgai bulgár egyes történeti, illetve mai változatai adják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxii//