Pillantás az ókortudományba

Tartalomjegyzék

• Pillantás az ókortudományba
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés: mi az ókortudomány?
• chevron_rightA múlttudomány
  • Az ókori Kelet
  • A görögök
  • A rómaiak
  • A középkor és múlttudománya
• chevron_rightA reneszánsz. Az ókortudomány kezdete
  • A görög és a latin kiejtés és szókincs
  • A nagy szótárak
  • Kéziratok. Könyvnyomtatás
  • Feliratok
  • Paleográfia
  • Görög paleográfia
  • Latin paleográfia
• chevron_rightA felvilágosodás és az ókor
  • A fejlődésgondolat. A racionalizmus
  • Metrika
• chevron_rightA klasszikus ókortudomány
  • A teljesség igénye: írott és tárgyi emlékek
  • A régészet. A klasszika archeológia
  • Feliratok. Feliratgyűjtemények
  • A szöveghagyomány történeti szemlélete
  • A szövegkritika. A szövegkritika Lachmann-féle módszere
  • A történelem, az irodalom, a filozófia történeti tárgyalása
  • Az összehasonlító és történeti nyelvtudomány kezdete
  • Vallási képzetek és szokások összehasonlító és történeti vizsgálata
  • Vallástörténet
  • Papirológia
• A klasszikus ókortudomány Magyarországon
• chevron_rightA klasszikus ókortudomány válsága és kísérletek a válság megoldására
  • Az irodalom nem történeti megközelítése. Saussure és a rendszerszemlélet
• chevron_rightAz ókortudomány a két világháború között. Az egyetemes ókortudomány
  • Strukturalista irányzatok
  • Lélektani irányzatok a mitológiakutatásban. Vallástudomány
  • Ókortudomány a Szovjetunióban
• A magyar ókorkutatás a két világháború között. Az egyetemes ókortudomány eszméje
• chevron_rightA második világháború után
  • Ókorkutatás Magyarországon. A strukturalista, formalista irányzatok hatása
  • A rétorika
  • Soktényezős korszak-monográfiák felé?
  • A számítógép jelentősége
• Az ókortudomány értelme
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 572 9

DOI: 10.1556/9789634545729

Sorozat: Betekintés

ISSN: 2732-1231

A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé. Tárgyalja a kérdést, hogy mi lehet az ókortudomány feladata ma, lehet-e még valami újat mondani annyi évszázad után is az ókorról.

Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel az ókor története, aki kíváncsi arra, hogyan dolgoznak az ókor kutatói. Aki áttekintést szeretne kapni arról, milyen szakterületeket foglal magában az ókortudomány, aki tudni szeretné, „mire jó” a klasszika-filológia. Mit tehet hozzá az emberiség céljaihoz, gondolkodásmódjához, hogyan gazdagíthatja közös tudásunkat.

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ritook-betekintes-okortudomany//